Címke: mezőgazdaság

A rendelet értelmében, ha az egész országot sújtó aszály miatt hiúsul meg bizonyos, az egységes kérelem keretében igényelt területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás vagy támogatási feltétel teljesítése, a gazdálkodónak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtania. Az ilyen esetekben a Magyar Államkincstár automatikusan, hivatalból jár el, és nem állapít meg jogosulatlan részvételt vagy egyéb jogkövetkezményt, így szankciók kiszabására sem kerül sor. A rendelet pontosan meghatározza, mely kötelezettségvállalásokra és támogatási feltételekre vonatkozik ez a könnyítés, ilyen például a túllegeltetés tilalma, a legeltetési gyakorlatokra vonatkozó előírások vagy az állatsűrűség biztosításának kötelezettsége. A szabályozást a hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A cél az adminisztratív terhek csökkentése és a gazdák védelme az elháríthatatlan külső okok következményeivel szemben.

Az előlegre azok a termelők jogosultak, akik 2026. évi kárenyhítési hozzájárulásukat határidőben és maradéktalanul megfizették, károsodott szőlő- és gyümölcsterületük legalább a fele a bejelentett területnek, és a káresemény által okozott várható átlagos hozamcsökkenés eléri az 50%-ot. A kérelmet 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között elektronikusan kell benyújtani. Az agrárkár-enyhítési szerv legkésőbb 2026. október 15-ig dönt, és a döntés közlését követő 5 napon belül folyósítja az előleget. Az előleg mértéke károsodott terület után hektáronként 100 ezer forint, amely arányosan csökkenhet, ha a rendelkezésre álló forrás nem elegendő. A kárenyhítő juttatás végösszegéből a kifizetett előleget levonják.

A rendelet a 2025-ös aszály okozta kukoricatermés-kiesés kompenzálására 10,8 millió eurós keretből, uniós válságalapból nyújt vissza nem térítendő támogatást. Jogosultak azok a termelők, akiknél az agrárkár-megállapító szerv 30% feletti hozamcsökkenést igazolt, és akik 2026-ban alapszintű-jövedelemtámogatást igényeltek, továbbá nem állnak felszámolás alatt. A támogatási kérelmet (amely egyben kifizetési kérelem) elektronikusan kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a megadott időszakban. A hektáronkénti összeg a keret és a jogosult területek arányában kerül megállapításra, a kifizetés legkésőbb 2026. szeptember 30-ig történik. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ha a képzettség nem szerepel a nyilvántartásban, azt a kedvezményezettnek vagy a képzettséggel rendelkező személynek legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejelentenie. Az agrárgazdaságok átadása esetén a jogutódlás tényét a Nemzeti Kifizető Ügynökség hivatalból állapítja meg, és szükség esetén felhívja a gazdaságátvevőt a nyilvántartásba vételre. A technikai segítségnyújtás kedvezményezettjei közé tartozik a Nemzeti Irányító Hatóság, a Nemzeti KAP-hálózat, a Nemzeti Kifizető Ügynökség, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. és a vármegyei kormányhivatalok. A kedvezményezett köteles megvalósítani minden olyan tevékenységet, amelyet a felhívás kötelezően megvalósítandóként, de önállóan nem támogathatóként jelöl meg. A módosítás több pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A rendelet módosítja a 209/2013. Korm. rendeletet, így a viszonylati jegy érvényességi ideje 120 percről 300 percre hosszabbodik. A mezőgazdasági termelői útdíjmentesség szabályozása is megváltozik: a 243/2013. Korm. rendelet 1. §-a új fogalommeghatározást vezet be, amely szerint mezőgazdasági termelőnek az minősül, akinek árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, illetve az elismert termelői csoportok és szervezetek. A díjmentes viszonylati jegy iránti kérelmet a települési jegyzőnél kell benyújtani, és a kiadott hatósági bizonyítvány élőállat esetén legfeljebb 30 napig, termény esetén a betakarítás időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes. A rendelet új 3. mellékletben sorolja fel a mentességi körbe tartozó termékeket (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, élőállatok stb.), és hatályon kívül helyezi a korábbi 1. és 2. mellékletet.

A módosítás érinti a dohány szerkezetátalakítási program szabályait: a termelő nyilatkozhat az élőmunka-ráfordításról az egységes kérelemben, és a kincstári ellenőrzés minden termelő 3%-ára terjed ki. Az egységes kérelem szabályozásában pontosítják az ideiglenes gyep, másodvetés és egyéb fogalmak meghatározását, új támogatási konstrukciókat illesztenek be, a termesztőberendezés alatti növényeknél georeferált fénykép beküldési határidejét rögzítik (főnövény: szeptember 30., másodvetés: következő év január 15.). A KAP feltételességi rendeletben mentesítik az ellenőrzés és jogkövetkezmények alól a legfeljebb 10 hektáros, illetve a HMKÁ 7 előírás alól a legfeljebb 30 hektáros termelőket, és az ökológiai gazdálkodással érintett területeket automatikusan megfelelőnek tekintik több HMKÁ előírásnak. Az Agro-ökológiai Programról szóló rendelet bevezeti a komposztkészítmény fogalmát, valamint pontosítja a gyakorlatok teljesítési feltételeit és a tarlómagasságra, sorköztakarásra vonatkozó előírásokat.

A 38/2026. (III. 5.) kormányrendelet a 115/2014. (IV. 3.) kormányrendeletet új 8/G. §-sal egészíti ki. Ennek értelmében a 2026. évben a mezőgazdasági termelőknek nem kell megfizetniük az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját, mert azt az állam átvállalja. Az állam a díjat a vízügyi igazgatási szerveknek a központi költségvetésből két részletben biztosítja: 2026. június 15-ig és november 30-ig. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi szervek költségeit összesíti, és két ütemben (július 31-ig és december 31-ig) tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert. Az intézkedés a mezőgazdasági termelők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és versenyképességük megőrzését szolgálja.

A 1068/2026. (III. 5.) kormányhatározat értelmében a Kormány egyetért a mezőgazdasági termelők 2026. évi öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízszolgáltatási díjának állami átvállalásával és annak központi költségvetésből való finanszírozásával. A határozat rendelkezik arról is, hogy ha a tényleges költségek meghaladják a 2026. évi költségvetésben erre a célra elkülönített forrást, akkor az agrárminiszter az energiaügyi miniszter bevonásával előterjesztést készít a szükséges többletforrás biztosítása érdekében. A feladatért felelős miniszterek az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter, a határidő pedig „a felmerülés ütemében”. A döntés biztosítja a vízszolgáltatási díj átvállalásához szükséges költségvetési fedezetet és a váratlan többletköltségek kezelésének eljárását.

A rendelet az 1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételű, élelmiszer vegyes kiskereskedelmi főtevékenységű kereskedőkre vonatkozik. Ha egy termék kiszerelése a 2020. január 1. és 2023. július 1. között gyártott korábbi változathoz képest kisebb lett (például kisebb tömeg vagy térfogat), a kereskedőnek a forgalmazás kezdetétől 2 hónapig figyelmeztető tájékoztatást kell feltüntetnie; ez érvényes a 2023. július 1. és 2024. február 1. között forgalomba hozott termékekre is, ha azok még kaphatók. Nem kötelező a tájékoztatás, ha a kisebb kiszerelést a régi kiszerelés 6 hónapon belüli kivonása nélkül vezették be, és a régi méret továbbra is forgalomban marad. A gyártó, az első magyarországi forgalomba hozó és a nagykereskedő köteles a kereskedőt írásban értesíteni a kiszerelés csökkenéséről, és ezzel egyidejűleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is bejelentést tenni. A szabályok megsértése termékenként 1 millió forint bírsággal sújtható, amelyet a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.