Címke: pénzügy

A rendelet értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 5,50%-ra módosul. Az új kamat 2026. augusztus 26-án lép hatályba. Egyidejűleg a korábbi, 26/2026. (VII. 21.) MNB rendelet hatályát veszti. A jegybanki alapkamat változása közvetve befolyásolhatja a banki hitel- és betéti kamatokat.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján a jegybanki alapkamat mértékét 5,75%-ban állapította meg. A rendelet 2026. július 22-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 17/2026. (VI. 23.) MNB rendelet hatályát veszti.

A rendelet a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőire (bankok, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások, tőzsde, központi szerződő fél, befektetési alapkezelők, kriptoeszköz-szolgáltatók stb.) és a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan határoz meg igazgatási szolgáltatási díjakat az MNB előtt folyó engedélyezési, nyilvántartásba vételi és más eljárásokért. A díjak összege eljárástípusonként eltérő, például banki alapítási engedély esetén 2 700 000 forint, befektetési alapkezelői engedélyért 2 700 000 forint, bizalmi vagyonkezelői engedélyért 1 400 000 forint. A jogszabály egyes esetekben díjkedvezményt vagy mentességet is biztosít (pl. jogszabályváltozás miatti szabályzatmódosítás ingyenes, fenntarthatósági termékeknél 25-50% kedvezmény). A rendelet 2026. augusztus 1-jén lép hatályba, és a korábbi szabályozást felváltja.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozta meg a jegybanki alapkamat új mértékét. Ennek alapján az alapkamat 6,00%-ra változik. Az új kamatláb a rendelet hatálybalépésének napjától, 2026. június 24-től alkalmazandó. Ezzel egyidejűleg a korábbi, az alapkamatot szabályozó 2/2026. (II. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.

A rendelet meghatározza a panaszkezelés részletes szabályait az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak, befektetési vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátók, utalványkibocsátók, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzügyi intézmények, független közvetítők, ÁÉKBV-alapkezelők, biztosítók, biztosításközvetítők, hitelgondozók és kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A szolgáltatóknak teljeskörűen ki kell vizsgálniuk és meg kell válaszolniuk az ügyfelek panaszait, írásbeli panasz esetén főszabály szerint 30 napon belül, pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén 15 munkanapon belül. A szóbeli panaszokról hangfelvételt kell készíteni és azt 5 évig meg kell őrizni; a panaszokról nyilvántartást kell vezetni. A fogyasztónak minősülő ügyfeleket elutasítás esetén tájékoztatni kell a Pénzügyi Békéltető Testülethez és az MNB-hez fordulás lehetőségéről. A rendelet hatályon kívül helyezi a 66/2021. (XII. 20.) MNB rendeletet.

A Kormány megállapította, hogy a 2026. évi központi költségvetés tényleges helyzete átláthatatlan, ezért elrendelte annak teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát. A felülvizsgálat végrehajtásáért a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. június 30-i határidőt szab a feladat elvégzésére.

A Kormány megállapította, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata szükséges. A cél, hogy a szabályok a jövőben átláthatóak legyenek, elkerülhetők legyenek a visszaélések, és a gazdasági átláthatóságot, közbizalmat erősítő, közfeladat-orientált működés lépjen életbe. A felülvizsgálatért és a jogalkotás előkészítéséért az igazságügyi miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter és a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. július 15-i határidőt szab a feladat elvégzésére.

A belügyminiszteri rendelet az aktív fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás finanszírozási paramétereit módosítja, többek között a 9/1993. NM rendelet 2., 3. és 15. számú mellékletét. Az 1. mellékletben közölt új járóbeteg-szakellátási tevékenységi kódlista számos szolgáltatás pontértékét megváltoztatja. A módosításokat a kihirdetést követő hónap első napjától, 2026. május 1-jétől kell hatályba léptetni, ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy a megállapított mellékleteket a 2026. márciusi havi teljesítmények elszámolásától kell alkalmazni. A változások az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások költségelszámolását érintik.

A módosítás törli a 782/2021. kormányrendeletből a „2026. június 30-ig” szövegrészt, így a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja nem szűnik meg a korábban tervezett időpontban. A 42/2025. kormányrendelet 9. §-ának és a 93/2025. kormányrendelet 7. §-ának hatályon kívül helyezésével az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopja is határozatlan ideig érvényben marad. Hasonlóképpen, az 51/2026. kormányrendelet 3. §-ának törlése biztosítja, hogy az üzemanyagok védett ára továbbra is fennmaradjon. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: meghatározza a jármű üzemanyagtank fogalmát, kiterjeszti a védett árat a telephelyi fogadóhelyre történő kiszállításra, valamint a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben történő utántöltésére, és szabályozza a rendszám nélküli járművek magyar honosságának okirati ellenőrzését. Módosítja a jövedéki adó mértékének meghatározásáról szóló 51/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség készletéből felszabadított gázolaj jövedéki adója 128 280 Ft/ezer liter. A biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet is érinti: megtiltja a felszabadított készlet kivitelét, illetve olyan értékesítését, ami kivitelt eredményezne, és megsértése esetére 100 milliótól 5 milliárd forintig terjedő, jogorvoslatot kizáró bírságot ír elő. A felszabadított készletből származó üzemanyagot csak belföldi töltőállomás-hálózatban vagy telephelyi fogadóhelyen lehet kiskereskedelmi vagy végfelhasználási céllal értékesíteni. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2026. március 13-án lép hatályba.

A rendelet részletesen meghatározza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére felügyeleti díj fizetésére kötelezett pénzügyi szervezetek körét, beleértve a hitelintézeteket, pénztárakat, biztosítókat, befektetési vállalkozásokat és kriptoeszköz-szolgáltatókat. A változó díjat félévente kell kiszámítani, és a tárgyfélévet követő hónap utolsó napjáig kell benyújtani a bevallást. Előírja a díj napi alapú arányosítását, ha a tevékenységet nem a teljes időszakban végezték, és meghatározza az eljárást arra az esetre is, ha a díjmérték év közben megváltozik. A 2023-as hasonló tárgyú MNB rendelet hatályát veszti.

A 1068/2026. (III. 5.) kormányhatározat értelmében a Kormány egyetért a mezőgazdasági termelők 2026. évi öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízszolgáltatási díjának állami átvállalásával és annak központi költségvetésből való finanszírozásával. A határozat rendelkezik arról is, hogy ha a tényleges költségek meghaladják a 2026. évi költségvetésben erre a célra elkülönített forrást, akkor az agrárminiszter az energiaügyi miniszter bevonásával előterjesztést készít a szükséges többletforrás biztosítása érdekében. A feladatért felelős miniszterek az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter, a határidő pedig „a felmerülés ütemében”. A döntés biztosítja a vízszolgáltatási díj átvállalásához szükséges költségvetési fedezetet és a váratlan többletköltségek kezelésének eljárását.

A rendelet bevezeti a jelzáloghitel fogalmát a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásában. Deviza jelzáloghitel esetén a hitelkérelem elbírálásakor a kitettség értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 35%-át, pénzügyi lízingnél pedig 40%-át. Több szakaszban az „ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel” szövegrészek helyébe a „jelzáloghitel” kifejezés lép, ami terminológiai egyszerűsítést jelent. A módosítás a kihirdetését követő napon, 2026. február 27-én lép hatályba.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján rendeletet alkotott a jegybanki alapkamatról. A rendelet az alapkamatot 6,25%-ban rögzíti, és 2026. február 25-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 45/2024. (IX. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.

A rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezéséért 200 000 Ft, az engedély módosításáért 100 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. A díjat a kérelem benyújtása előtt kell átutalni vagy készpénzben befizetni az SZTFH megadott számlájára, a közleményben feltüntetve a „bef. arany ig. szolg. díj” szöveget, az adószámot és az eljárás kódját (SZTFH-701 vagy 702). Amennyiben a díj nem vagy hiányosan érkezik be, az SZTFH hiánypótlási felhívást küld, amelyre 8 napon belül kell pótolni a befizetést a felhívás iktatószámának megadásával. A kérelem visszavonása esetén a díj nem visszatéríthető; téves befizetés esetén a hatóság 15 napon belül intézkedik a visszautalásról. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon, 2026. február 8-án lép hatályba.