Címke: vállalkozások

A törvény az általános forgalmi adóról szóló törvény 3. számú mellékletét bővíti. A módosítás értelmében a jogszabályba bekerül a tűzifa (hasáb, tuskó, rőzse formában), valamint a fűtési célú fűrészpor és fahulladék (pellet, brikett formában). A jogszabályi változtatás azt a célt szolgálja, hogy a szegényebb társadalmi rétegek számára a fűtés olcsóbban legyen elérhető.

Ez a miniszteri rendelet határozza meg azoknak az európai uniós jogi aktusoknak a pontos listáját, amelyek a gyártók számára javíthatósági követelményeket írnak elő. A felsorolt termékkörök közé tartoznak a háztartási nagygépek, például a mosógépek, mosogatógépek, hűtők, szárítógépek, valamint elektronikai eszközök, mint az okostelefonok, táblagépek és kijelzők. A rendelet célja, hogy egyértelműen rögzítse, hogy a 114/2026. (VII. 23.) kormányrendeletben előírt gyártói javítási kötelezettség pontosan mely termékcsoportokra vonatkozik. A rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

A rendelet célja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében biztosítsa a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívását. A program a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutását, versenyképességét és likviditását támogatja. Ennek érdekében a rendelet három konkrét hitelterméket (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, Széchenyi Likviditási Hitel MAX+) likvid típusúként definiál, és ezek esetében a kamattámogatással csökkentett ügyleti kamat a 3 havi BUBOR-ra emelkedik, valamint tilos kötelező garantőrintézményi készfizető kezességvállalást előírni. A KAVOSZ Zrt. a miniszter jóváhagyásával közzéteszi az új Üzletszabályzatot. A változások a rendelet kihirdetését követő napon, 2026. augusztus 27-én lépnek hatályba.

A rendelet értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 5,50%-ra módosul. Az új kamat 2026. augusztus 26-án lép hatályba. Egyidejűleg a korábbi, 26/2026. (VII. 21.) MNB rendelet hatályát veszti. A jegybanki alapkamat változása közvetve befolyásolhatja a banki hitel- és betéti kamatokat.

A törvény indokolása szerint a módosítás célja a szegényebb társadalmi rétegek, az idősek és a krónikus betegek gyógyszerköltségeinek csökkentése. Ennek érdekében az Áfa törvény 3. számú mellékletének I. része módosul: az 1. sorba foglalt felsorolás szélesebb körben határozza meg a kedvezményes adómérték alá tartozó humán gyógyszereket, immár magában foglalva a forgalomba hozatalra engedélyezett készítményeket és a nem kereskedelmi forgalomban importált gyógyszereket is – a 3/B. számú melléklet 2. sora alá eső termékek kivételével. A törvény ezen felül hatályon kívül helyezi a 3. számú melléklet I. részének 4. és 6. sorát, ami tovább bővítheti a kedvezményes áfakulcs alá eső termékek körét. Az új szabályokat 2026. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én fogadta el.

A törvény 2026. augusztus 31-i határidővel megszünteti a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadó-mentességét, és a vagyonátadáskor eszközérték-növekményt kell megállapítani. A társasági adóból kikerülnek egyes adóalap-csökkentő tételek, megszűnik a növekedési adóhitel és a felsőoktatási intézményeknek nyújtott bizonyos kedvezmények. A kiskereskedelmi adó egyes kedvezményes szabályait 2026-ra már nem alkalmazzák, ezzel egységesebbé válik a verseny. A helyi adók közül kivezetik a települési adó intézményét, és építményadó alóli mentességet kapnak a 2022. február 24. után Ukrajnából érkezők. Emellett a szén-dioxid-kvóta adót visszamenőlegesen megszüntetik, a befizetett összeg visszakérhető.

A törvénymódosítás könnyített térségek kijelölésével és integrált engedélyezési eljárásokkal (pl. integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély) gyorsítja a szélerőművi beruházásokat. A felhasználók számára biztosítja, hogy rugalmas áras villamosenergia-vásárlási szerződést köthessenek, és aggregálási szerződést is köthetnek anélkül, hogy ehhez jelenlegi kereskedőjük jóváhagyására lenne szükség. A hálózati engedélyesek új mérési és adatszolgáltatási kötelezettségeket kapnak, míg a Hivatal elnöke 2026. augusztus 31-ig ármegállapítási módszertant ad ki. A bányászati törvényből kikerül a geotermikus energia koncessziós jogadomány intézménye, és megszűnik a Geotermikus Energia Bizottság, egyszerűsítve az engedélyezési rendszert. A törvény emellett az energiahatékonyságra vonatkozó uniós követelmények átültetését is szolgálja.

A rendelet új tájékoztatási kötelezettségeket vezet be a vállalkozások számára a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozóan. A vállalkozásnak ismertetnie kell a termék tartósságára vonatkozó kereskedelmi jótállás létét és időtartamát, a javíthatósági pontszámot vagy a pótalkatrészek elérhetőségét, valamint a szoftverfrissítések biztosításának időtartamát. A tájékoztatást harmonizált értesítés és harmonizált címke formájában, jól látható módon kell megtenni, a vevőt egyúttal emlékeztetve a megfelelőség szavatolásából eredő előnyökre is. A szabályozás a zöld átállás elősegítését célozza azáltal, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A rendelkezések zöme 2026. szeptember 27-én lép hatályba.

A rendelet a fogyasztók által vásárolt, nem hibás teljesítés körébe tartozó áruk javítását szabályozza. A javíthatósági követelményekkel érintett áruk esetén a gyártó köteles a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében elvégezni a javítást, miközben nem akadályozhatja a független javítók munkáját sem. Kellékszavatossági igény esetén a kijavítás választása esetén a kétéves elévülési idő egyszer 12 hónappal meghosszabbodik, 2026. július 31. után kötött szerződésekre alkalmazva. A rendelet emellett lehetővé teszi az önkéntes európai javítási adatlap használatát, és előkészíti a nemzeti kapcsolattartó pontot az uniós online javítási platformhoz. A fő rendelkezések 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba, míg az online platformmal kapcsolatos szakaszok 2027. július 31-től hatályosak.

A rendelet a 2025-ös aszály okozta kukoricatermés-kiesés kompenzálására 10,8 millió eurós keretből, uniós válságalapból nyújt vissza nem térítendő támogatást. Jogosultak azok a termelők, akiknél az agrárkár-megállapító szerv 30% feletti hozamcsökkenést igazolt, és akik 2026-ban alapszintű-jövedelemtámogatást igényeltek, továbbá nem állnak felszámolás alatt. A támogatási kérelmet (amely egyben kifizetési kérelem) elektronikusan kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a megadott időszakban. A hektáronkénti összeg a keret és a jogosult területek arányában kerül megállapításra, a kifizetés legkésőbb 2026. szeptember 30-ig történik. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A határozat értelmében a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program 1. ütemében már beadott elszámolásokat ki kell fizetni, továbbá 2026. szeptember 30-ig benyújthatók újabb elszámolások, amelyek szintén kifizetésre kerülnek. A program 2. ütemével kapcsolatban azonban nem vállalható új kötelezettség, és új pályázatok sem fogadhatók be. A határozat felhatalmazza a tudományos és technológiai minisztert, hogy legfeljebb 7,3 milliárd forint kötelezettségvállalást tegyen, a pénzügyminisztert pedig a szükséges forrás biztosítására utasítja. Emellett a Kormány elrendeli egy hatékonyabb, 2027–2029-re szóló új támogatási program előkészítését.

A rendelet a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőire (bankok, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások, tőzsde, központi szerződő fél, befektetési alapkezelők, kriptoeszköz-szolgáltatók stb.) és a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan határoz meg igazgatási szolgáltatási díjakat az MNB előtt folyó engedélyezési, nyilvántartásba vételi és más eljárásokért. A díjak összege eljárástípusonként eltérő, például banki alapítási engedély esetén 2 700 000 forint, befektetési alapkezelői engedélyért 2 700 000 forint, bizalmi vagyonkezelői engedélyért 1 400 000 forint. A jogszabály egyes esetekben díjkedvezményt vagy mentességet is biztosít (pl. jogszabályváltozás miatti szabályzatmódosítás ingyenes, fenntarthatósági termékeknél 25-50% kedvezmény). A rendelet 2026. augusztus 1-jén lép hatályba, és a korábbi szabályozást felváltja.

A 2/2026. (VI. 30.) ÉKFM rendelet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. mellékletét cseréli ki, így a nem lakossági felhasználók által fizetendő közműves ivóvízellátás alapdíjai (átfolyási átmérő szerint) és fogyasztással arányos díjai módosulnak. Az új díjtételek az átfolyási átmérő függvényében, például 13 mm-es bekötés esetén 910 Ft/hó alapdíj és 623 Ft/m³ fogyasztási díj, nagyobb átmérőknél arányosan magasabbak. A rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba. A módosítás az értékállóság megőrzését szolgálja.

A jogszabály tiltja az emberi méltóságot sértő, gyűlöletkeltő vagy a kiskorúak fejlődését veszélyeztető politikai plakátok, reklámok és hirdetések közzétételét. Politikai reklám és hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben jelenhet meg, a médiaszolgáltató ezen kívül nem teheti közzé. A médiaszolgáltató a Médiatanácstól hatósági határozatot kérhet arról, hogy egy közlemény tiltott politikai reklámnak minősül-e. A közterületi reklámeszközökre vonatkozó szabályok szigorodnak: a nem megfelelő eszközöket 2026. december 31-ig el kell távolítani, az átalakítással szabályossá tehető eszközök tulajdonosainak ugyaneddig kell a településképi bejelentési eljárást kezdeményezniük. A reklámeszközök elhelyezésének településképi bejelentése 5 évre érvényes. A törvény egyes részei 2026. október 1-jén lépnek hatályba, más rendelkezései a kihirdetés másnapjától.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozta meg a jegybanki alapkamat új mértékét. Ennek alapján az alapkamat 6,00%-ra változik. Az új kamatláb a rendelet hatálybalépésének napjától, 2026. június 24-től alkalmazandó. Ezzel egyidejűleg a korábbi, az alapkamatot szabályozó 2/2026. (II. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.

A rendelet meghatározza a panaszkezelés részletes szabályait az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak, befektetési vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátók, utalványkibocsátók, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzügyi intézmények, független közvetítők, ÁÉKBV-alapkezelők, biztosítók, biztosításközvetítők, hitelgondozók és kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A szolgáltatóknak teljeskörűen ki kell vizsgálniuk és meg kell válaszolniuk az ügyfelek panaszait, írásbeli panasz esetén főszabály szerint 30 napon belül, pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén 15 munkanapon belül. A szóbeli panaszokról hangfelvételt kell készíteni és azt 5 évig meg kell őrizni; a panaszokról nyilvántartást kell vezetni. A fogyasztónak minősülő ügyfeleket elutasítás esetén tájékoztatni kell a Pénzügyi Békéltető Testülethez és az MNB-hez fordulás lehetőségéről. A rendelet hatályon kívül helyezi a 66/2021. (XII. 20.) MNB rendeletet.

A Kormány megállapította, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata szükséges. A cél, hogy a szabályok a jövőben átláthatóak legyenek, elkerülhetők legyenek a visszaélések, és a gazdasági átláthatóságot, közbizalmat erősítő, közfeladat-orientált működés lépjen életbe. A felülvizsgálatért és a jogalkotás előkészítéséért az igazságügyi miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter és a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. július 15-i határidőt szab a feladat elvégzésére.

A reklámadó 2019. július 1. óta 0 százalékos mértéke 2026. július 1-jén ismét hatályba lépett volna, ami jelentős többletterhet jelentett volna az adóalanyok számára. A Kormány a gazdasági nehézségekre hivatkozva úgy döntött, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a reklámadó törvénytől eltérően az adó mértéke 0 százalék marad. Ennek megfelelően a rendelet 2026. július 1-jétől a reklámadó törvény egyes rendelkezéseit, köztük a 11. § (1) bekezdését és a 12. §-át sem kell alkalmazni. A rendelet a kihirdetését, azaz 2026. április 23-át követő napon lép hatályba.

A módosítás törli a 782/2021. kormányrendeletből a „2026. június 30-ig” szövegrészt, így a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja nem szűnik meg a korábban tervezett időpontban. A 42/2025. kormányrendelet 9. §-ának és a 93/2025. kormányrendelet 7. §-ának hatályon kívül helyezésével az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopja is határozatlan ideig érvényben marad. Hasonlóképpen, az 51/2026. kormányrendelet 3. §-ának törlése biztosítja, hogy az üzemanyagok védett ára továbbra is fennmaradjon. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. mellékletben felsorolt szervezetek a kőolaj- és üzemanyag-ellátással kapcsolatos adatokat (készletek, értékesítési mennyiségek, import stb.) kötelesek a tárgynapot követő nap 12 óráig elektronikusan megküldeni a NAV-nak. A NAV határozatban további, a mellékletben nem szereplő szervezetektől is kérhet adatot, és az adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva sem lehet megtagadni. A beérkező adatok az üzemanyagellátás védelmét szolgáló hatósági ellenőrzések és az ellátásbiztonsági döntések alapját képezik, a NAV naponta ad át összesítéseket az energiapolitikáért felelős miniszternek, az iparügyekért felelős miniszternek és a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén 20 millió és 2 milliárd forint közötti bírság szabható ki, a bírságoló határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség. A töltőállomásoknak a jövőben a nyugtákon fel kell tüntetniük az üzemanyag kategóriáját jelölő kódot (pl. #NB# normál benzin), de ennek alkalmazása a NAV későbbi tájékoztatóját követő ötödik naptól lesz kötelező.

A rendelet módosítja a 209/2013. Korm. rendeletet, így a viszonylati jegy érvényességi ideje 120 percről 300 percre hosszabbodik. A mezőgazdasági termelői útdíjmentesség szabályozása is megváltozik: a 243/2013. Korm. rendelet 1. §-a új fogalommeghatározást vezet be, amely szerint mezőgazdasági termelőnek az minősül, akinek árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, illetve az elismert termelői csoportok és szervezetek. A díjmentes viszonylati jegy iránti kérelmet a települési jegyzőnél kell benyújtani, és a kiadott hatósági bizonyítvány élőállat esetén legfeljebb 30 napig, termény esetén a betakarítás időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes. A rendelet új 3. mellékletben sorolja fel a mentességi körbe tartozó termékeket (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, élőállatok stb.), és hatályon kívül helyezi a korábbi 1. és 2. mellékletet.

A rendelet az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet alatt eltérő szabályokat alkalmaz. Az üzembentartók, akik jóhiszeműen, de tévesen alacsonyabb tengelyszámú vagy környezetvédelmi kategóriájú járművet jelentettek be, és így kevesebb útdíjat fizettek, a bírság kiszabásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül igazolhatják a különbözet megfizetését, és ezzel mentesülnek a közigazgatási bírság alól. Ez a kedvezmény ugyanazon jármű és üzembentartó esetén 60 napon belül csak egyszer vehető igénybe. A mezőgazdasági termékeket (melléklet szerinti gabonafélék, olajos magvak, élőállatok, tej, zöldség-gyümölcs, takarmány, cukorrépa) szállító fuvarozók a települési jegyzőnél kérelmezhetnek díjmentes viszonylati jegyet, amely a termék kizárólagos szállítására jogosít, és a jegy a kiváltás napjától a tárgyév december 31-ig (cukorrépa esetén szeptember 1-jétől január 30-ig) érvényes. A jegyző a kérelemről 5 napon belül dönt. A rendelet 2026. május 1-jén lép hatályba.

A belügyminiszter 9/2026. (III. 25.) BM rendelete módosítja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek szabályozását. A gyógyszerészek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók – amennyiben a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze vagy a háziorvos lehetővé teszi – elektronikus vényen rendelhetnek gyógyszert. Első alkalommal akkor, ha a beteg háziorvosa a megelőző fél éven belül az adott gyógyszerből legalább 120 napra elegendő mennyiséget rendelt, és a beteg azt kiváltotta; további rendelés feltétele, hogy az utolsó kiadás orvosi vény alapján történt, és az EESZT-ben nincs érvényes orvosi vény. Kábítószert és pszichotróp anyagokat nem rendelhetnek. A felírt mennyiség legfeljebb 30 napra elegendő (kivéve, ha a legkisebb csomagolás ezt meghaladja). A gyógyszerész a felírással egyidejűleg köteles kiadni a gyógyszert; az ápoló által kiállított vény öt napig használható fel. A társadalombiztosítási támogatási jogcím megegyezik a háziorvos által felírt gyógyszerekével. A rendelet a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.

A rendelet módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: meghatározza a jármű üzemanyagtank fogalmát, kiterjeszti a védett árat a telephelyi fogadóhelyre történő kiszállításra, valamint a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben történő utántöltésére, és szabályozza a rendszám nélküli járművek magyar honosságának okirati ellenőrzését. Módosítja a jövedéki adó mértékének meghatározásáról szóló 51/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség készletéből felszabadított gázolaj jövedéki adója 128 280 Ft/ezer liter. A biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet is érinti: megtiltja a felszabadított készlet kivitelét, illetve olyan értékesítését, ami kivitelt eredményezne, és megsértése esetére 100 milliótól 5 milliárd forintig terjedő, jogorvoslatot kizáró bírságot ír elő. A felszabadított készletből származó üzemanyagot csak belföldi töltőállomás-hálózatban vagy telephelyi fogadóhelyen lehet kiskereskedelmi vagy végfelhasználási céllal értékesíteni. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2026. március 13-án lép hatályba.

A rendelet előírja, hogy a védett áron történő tankoláskor a benzinkút üzemeltetőjének le kell olvasnia a forgalmi engedély vonalkódját, vagy fel kell jegyeznie a jármű rendszámát, és ezeket az adatokat tárolnia kell. Az üzemeltető ezeket az adatokat továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak adóügyi ellenőrzés céljából. A rendelet kötelezővé teszi, hogy az üzemanyagtöltő állomások biztosítsák a védett árra jogosult járművek kiszolgálását. Nem vonatkozik a szabályozás azokra a töltőállomásokra, amelyek kizárólag automata kutakból állnak, és ahol a védett áras termékre való jogosultság személyes ellenőrzése nem megoldható.

A kormányrendelet védett kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árat határoz meg az ESZ-95-ös motorbenzinre 595 forint/liter, a dízelgázolajra 615 forint/liter bruttó áron. A védett ár csak a magyar rendszámú gépjárműveket, illetve viszonosság alapján egyes külföldi járműveket illeti meg. A benzinkutak üzemeltetői kötelesek ellenőrizni a jármű rendszámát és forgalmi engedélyét, a védett árat jól látható helyen feltüntetni, a kútoszlopon viszont a piaci árat kell alkalmazni. A rendelet részletezi az üzemszünet szabályait, a nyilvántartott szolgáltatók kijelölését, és a hatósági ellenőrzés, valamint a bírságok (akár 3 millió, egyes esetekben 15 millió forintig) és az ideiglenes üzemeltetési tilalom alkalmazásának feltételeit. Emellett exportkorlátozást rendel el a nyers kőolajra és a védett áras termékekre.

A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a jövedékiadó-törvénytől eltérő, alacsonyabb jövedékiadó-mértéket állapít meg: az ESZ-95-ös benzin után 139 550 forintot ezer literenként, a dízelgázolaj után pedig 128 280 forintot ezer literenként. Az új adómérték 2026. március 10-én lép hatályba, és 2026. május 1-jén hatályát veszti, így a kedvezmény közel két hónapig marad érvényben. Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az üzemanyagárak védett szinten tartásához a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetben. Az alacsonyabb adó közvetlenül az üzemanyag-forgalmazókat érinti, és közvetve a fogyasztók számára is kedvezőbb üzemanyagárakat eredményezhet.

A 38/2026. (III. 5.) kormányrendelet a 115/2014. (IV. 3.) kormányrendeletet új 8/G. §-sal egészíti ki. Ennek értelmében a 2026. évben a mezőgazdasági termelőknek nem kell megfizetniük az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját, mert azt az állam átvállalja. Az állam a díjat a vízügyi igazgatási szerveknek a központi költségvetésből két részletben biztosítja: 2026. június 15-ig és november 30-ig. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi szervek költségeit összesíti, és két ütemben (július 31-ig és december 31-ig) tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert. Az intézkedés a mezőgazdasági termelők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és versenyképességük megőrzését szolgálja.

A 1068/2026. (III. 5.) kormányhatározat értelmében a Kormány egyetért a mezőgazdasági termelők 2026. évi öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízszolgáltatási díjának állami átvállalásával és annak központi költségvetésből való finanszírozásával. A határozat rendelkezik arról is, hogy ha a tényleges költségek meghaladják a 2026. évi költségvetésben erre a célra elkülönített forrást, akkor az agrárminiszter az energiaügyi miniszter bevonásával előterjesztést készít a szükséges többletforrás biztosítása érdekében. A feladatért felelős miniszterek az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter, a határidő pedig „a felmerülés ütemében”. A döntés biztosítja a vízszolgáltatási díj átvállalásához szükséges költségvetési fedezetet és a váratlan többletköltségek kezelésének eljárását.

A rendelet a Polgári Törvénykönyv szerinti leválás esetén eltérő szabályokat vezet be a helyi iparűzési adóelőlegre. A jogutód a soron következő adóelőleg-részlet esedékessége előtti 15. napig jelentheti be adóelőlegét, és ezt a jogelőd is megteheti. A jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhat a tárgyévre várható adó összegéről, ami alapján az adóhatóság módosítja az előlegeket. A jogelőd az esedékessé vált kötelezettségeket meghaladó befizetést átvezettetheti a jogutód adószámlájára, ami a jogutód által teljesített befizetésnek minősül. A rendelet 2026. február 27-én lép hatályba, és a hatálybalépést követően hatályosuló leválásokra kell alkalmazni.

A rendelet bevezeti a jelzáloghitel fogalmát a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásában. Deviza jelzáloghitel esetén a hitelkérelem elbírálásakor a kitettség értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 35%-át, pénzügyi lízingnél pedig 40%-át. Több szakaszban az „ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel” szövegrészek helyébe a „jelzáloghitel” kifejezés lép, ami terminológiai egyszerűsítést jelent. A módosítás a kihirdetését követő napon, 2026. február 27-én lép hatályba.

A rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba. Az útdíjszolgáltatási közreműködők közé az i-Cell Mobilsoft Zrt. mellé a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is belép. Hatályát veszti az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. ITM rendelet egyik mellékletének egy sora, és nem lép hatályba a 46/2025. ÉKM rendelet 2. §-a. A bevezető szöveg rögzíti, hogy az útdíjköteles elemi útszakaszok infrastruktúradíjának alapmértéke 2026. július 1-jét követően sem változik, marad a 2026. január 1-jei szint.

A módosítás a cukrászdákat is bevonja az éttermi adókedvezmények hatálya alá, így ők is élhetnek a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó eltérő szabályokkal. A rendelet új szakasza rögzíti, hogy a felszolgálási díj a kisvállalati adó szempontjából nem számít személyi jellegű kifizetésnek. Ezt a rendelkezést először a 2025. december 31-e után kezdődő adóévben kell alkalmazni, ami a gyakorlatban a 2026-os üzleti évtől mentesíti a felszolgálási díjat a KIVA alól. A jogszabály a kihirdetését követő napon, 2026. február 14-én lép hatályba.

A módosítás a cukrászdákat is felveszi a felszolgálási díj rugalmas kezelésére jogosultak körébe, így ezek a vállalkozások is élhetnek azzal, hogy az alap 20 százalékát felszolgálási díjként kezeljék akkor is, ha azt nem tüntették fel. A rendelet kiegészül egy új paragrafussal, amely szerint a változtatást első alkalommal a 2026. február 1-jétől keletkező felszolgálási díjalapokra kell alkalmazni. A jogszabály a kihirdetését követő napon, 2026. február 14-én lép hatályba, tehát a visszamenőleges hatályú szabályozás a hatálybalépéstől már érvényesíthető.

A rendelet az élelmiszerárak és a drogériai termékek árának csökkentését célzó korábbi kormányrendeletek hatályát hosszabbítja meg. A módosítás kifejezetten a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 9. §-ában és a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet 7. §-ában szereplő határidőt változtatja meg. Ennek értelmében a korábbi határidő, február 28-a helyébe az új határidő, május 31. lép. A cél a magyar családok védelme és az élelmiszer-infláció további csökkentése.

A rendelet célja, hogy a vendéglátóipar versenyképességét javítsa. Az intézkedés értelmében az étteremben nyújtott reprezentációs vendéglátás (étel, ital) után a juttató mentesül a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forint értékhatárig. Az adómentesség érvényesítéséhez – ha az értékhatárt meghaladja – negyedévente adóelőleg-fizetési kötelezettség keletkezik. Ezen túlmenően a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2 százalékra mérséklődik az éttermi vendéglátási szolgáltatások után. A szabályozás továbbá adómentességet biztosít a pálinkazárjeggyel ellátott, adóraktárból közvetlenül vásárolt pálinka reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás, üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék keretében történő juttatására, feltéve, hogy a juttató nyilvántartást vezet a beszerzés forrásáról és a felhasználás módjáról. A rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel került kiadásra, és 2026. február 1-jén lép hatályba, első alkalommal a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazandó.

A szabályozás célja az elektronikus hírközlési szolgáltatások zavartalan működésének biztosítása azáltal, hogy részletes eljárási rendet állapít meg az építésügyi hatósági engedélyezésre (építési, használatbavételi, fennmaradási, bontási engedély), valamint az egyes építési tevékenységek bejelentésére vonatkozóan. A rendelet tartalmazza a hírközlési e-napló vezetésének kötelezettségét az engedélyköteles tevékenységeknél, és meghatározza azokat az eseteket, amikor építési vagy bontási engedély nélkül, illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenység (pl. 6 méternél alacsonyabb antennatartók, előfizetői bekötések). Külön fejezet foglalkozik a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével, amelyhez az érintett szolgáltatóknak 14 napon belül bejelentést kell tenniük a Hatóságnál, és az érintett építmények tulajdonosaival együttműködési megállapodást kell kötniük. A rendelet az európai uniós szabályokkal összhangban került kialakításra, és számos részletes eljárási és műszaki követelményt rögzít.

A rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezéséért 200 000 Ft, az engedély módosításáért 100 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. A díjat a kérelem benyújtása előtt kell átutalni vagy készpénzben befizetni az SZTFH megadott számlájára, a közleményben feltüntetve a „bef. arany ig. szolg. díj” szöveget, az adószámot és az eljárás kódját (SZTFH-701 vagy 702). Amennyiben a díj nem vagy hiányosan érkezik be, az SZTFH hiánypótlási felhívást küld, amelyre 8 napon belül kell pótolni a befizetést a felhívás iktatószámának megadásával. A kérelem visszavonása esetén a díj nem visszatéríthető; téves befizetés esetén a hatóság 15 napon belül intézkedik a visszautalásról. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon, 2026. február 8-án lép hatályba.

A rendelet az 1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételű, élelmiszer vegyes kiskereskedelmi főtevékenységű kereskedőkre vonatkozik. Ha egy termék kiszerelése a 2020. január 1. és 2023. július 1. között gyártott korábbi változathoz képest kisebb lett (például kisebb tömeg vagy térfogat), a kereskedőnek a forgalmazás kezdetétől 2 hónapig figyelmeztető tájékoztatást kell feltüntetnie; ez érvényes a 2023. július 1. és 2024. február 1. között forgalomba hozott termékekre is, ha azok még kaphatók. Nem kötelező a tájékoztatás, ha a kisebb kiszerelést a régi kiszerelés 6 hónapon belüli kivonása nélkül vezették be, és a régi méret továbbra is forgalomban marad. A gyártó, az első magyarországi forgalomba hozó és a nagykereskedő köteles a kereskedőt írásban értesíteni a kiszerelés csökkenéséről, és ezzel egyidejűleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is bejelentést tenni. A szabályok megsértése termékenként 1 millió forint bírsággal sújtható, amelyet a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.