A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 166. szám: 2 tételből 1 kiemelt.
A Széchenyi Kártya Program 2026. évi támogatásainak a 2014–2020-as programozási időszaki pénzügyi eszközökből visszaforgó források terhére történő finanszírozásáról
A Kormány egyetért azzal, hogy a Széchenyi Kártya Program 2026. évi támogatásait legfeljebb 93 028 000 000 forint összegben a 2014–2020-as programozási időszaki pénzügyi eszközökből visszaforgó forrásokból finanszírozzák.
Részletes magyarázat
A határozat szerint a Széchenyi Kártya Program 2026. évi támogatásainak finanszírozására a GINOP pénzügyi eszközök jogcímcsoporton rendelkezésre álló visszaforgó forrásokból legfeljebb 93 028 000 000 forint használható fel. A vidék- és településfejlesztési minisztert felhívja, hogy a gazdasági és energetikai miniszter bevonásával gondoskodjon ennek a fedezetnek a Széchenyi Kártya Programok fejezeti kezelésű előirányzat javára történő folyósításáról, folyamatosan, a bevételek rendelkezésre állásának függvényében. A gazdasági és energetikai minisztert felhívja, hogy vizsgálja meg a 2028. évi Széchenyi Kártya Program támogatásainak európai uniós visszaforgó forrásból történő forrásbiztosítási lehetőségeit. A feladatok állami szerveket érintenek, de a Széchenyi Kártya Program forrásbiztosítását érintik, ami a program támogatásaiból részesülő vállalkozások számára is jelentős.
Magyar Közlöny 163. szám: 5 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A belső piaci szükséghelyzet miatt bevezetendő szükséghelyzeti eljárásokhoz kapcsolódóan az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó termékek forgalmazásával összefüggő követelményekről
A rendelet a kihirdetését követő 8. naptól a belső piaci szükséghelyzeti eljárás szerint forgalomba hozott vagy üzembe helyezett gépeken, nyomástartó és villamossági berendezéseken, felvonókon és robbanásveszélyes környezetben használt berendezéseken tiltja a CE-jelölés feltüntetését, és külön megfelelőségi vélelmet állapít meg a végrehajtási jogi aktusban szereplő szabványoknak vagy közös előírásoknak megfelelő termékekre.
Részletes magyarázat
A rendelet hatálya kiterjed a gépekre, a szállítható nyomástartó berendezésekre, a meghatározott feszültséghatáron belüli villamossági termékekre, a felvonókra és biztonsági berendezéseikre, a robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekre és védelmi rendszerekre, valamint a nyomástartó berendezésekre és rendszerekre. A szabályokat a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód alatt, továbbá az üzemmód lejártát vagy deaktiválását követően a termékmegfelelőségi végrehajtási jogi aktusban meghatározott időpontig kell alkalmazni. A szükséghelyzeti eljárás szerint forgalomba hozott vagy üzembe helyezett terméken nem lehet feltüntetni a CE-jelölést, és bizonyos felsorolt, gépekre, nyomástartó berendezésekre és felvonókra vonatkozó rendeletrészek ilyen terméknél nem alkalmazhatók. Ha a termék megfelel a végrehajtási jogi aktusban meghatározott szabványnak vagy közös előírásnak, azt vélelmezni kell, hogy teljesíti az érintett alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A szükséghelyzeti üzemmód lejártát vagy deaktiválását követő naptól ez a vélelem főszabály szerint nem alkalmazható, de a korábban a szabványnak vagy közös előírásnak megfelelően forgalomba hozott vagy üzembe helyezett terméket az érintett követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni.
Magyar Közlöny 156. szám: 7 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel a kereskedelmi gázolaj adó-visszatérítésének növelése érdekében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2016. évi LXVIII. törvény
A kereskedelmi gázolaj beszerzéséről a törvény hatálybalépésének napjától 2026. december 31-ig kiállított bizonylatok után literenként 25 forinttal magasabb összegű jövedéki adó igényelhető vissza, a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Részletes magyarázat
A törvény a jövedéki adóról szóló törvényt egy új bekezdéssel egészíti ki, amelynek célja a kereskedelmi gázolajárak emelkedéséből fakadó negatív hatások kompenzálása. A hatálybalépés napjától 2026. december 31-ig kiállított, kereskedelmi gázolaj beszerzéséről szóló bizonylatok után a 113. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél literenként 25 forinttal több adó igényelhető vissza. Az így megállapított visszaigénylési mértéket az állami adó- és vámhatóság a törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben és az internetes honlapján. A gyakorlatban ez a kereskedelmi gázolajat beszerzők számára magasabb adó-visszatérítést jelent a megjelölt időszakban kiállított bizonylatok alapján.
Magyar Közlöny 153. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
A Demján Sándor Tőkeprogram felülvizsgálatáról
A Kormány egyetért a Demján Sándor Tőkeprogram felülvizsgálatával, amely kiterjed a befektetési időszak 2025. január 15-től 2026. december 10-ig vagy a forrás kimerüléséig történő módosításának lehetőségére.
Részletes magyarázat
A Kormány egyetért a Demján Sándor Tőkeprogram felülvizsgálatával. A felülvizsgálat kiterjed arra, hogy a program befektetési időszaka 2025. január 15-től 2026. december 10-ig vagy a forrás kimerüléséig tartson. A Kormány felhívja a gazdasági és energetikai minisztert, hogy azonnali határidővel tegye meg a szükséges intézkedéseket a program főbb feltételeinek ilyen módosítása érdekében. A határozat így a program feltételeinek módosítását készíti elő, és közvetlenül a minisztert kötelezi intézkedésre.
Magyar Közlöny 151. szám: 19 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A belső piaci szükséghelyzet miatt bevezetendő szükséghelyzeti eljárásokról
A rendelet a belső piaci szükséghelyzet alatt egyes harmonizált termékek gyorsított forgalomba hozatalát szolgáló, hatósági bizonyítványon alapuló eljárást vezet be, amely 2026. október 17-től lép hatályba.
Részletes magyarázat
A rendelet a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválása esetén a felsorolt harmonizált termékekre (pl. gépek, nyomástartó berendezések, villamossági termékek, felvonók, egyéni védőeszközök stb.) vonatkozóan gyorsított piacra lépési lehetőséget biztosít. A gazdasági szereplők kérhetik a piacfelügyeleti hatóságtól egy hatósági bizonyítvány kiadását, amely igazolja, hogy a termék a harmonizált szabályozással egyenértékű biztonságot nyújt. A megfelelőségértékelő szervezetek kötelesek soron kívül feldolgozni az érintett termékek kérelmeit, és megvizsgálni kapacitásaik bővítésének lehetőségét. A piacfelügyeleti hatóság a szükséghelyzeti üzemmód alatt kiemelten kezeli tevékenységeit, együttműködik más tagállami hatóságokkal, és tájékoztatja az Európai Bizottságot a kiadott bizonyítványokról. A hatósági bizonyítvány legfeljebb a szükséghelyzeti üzemmód végéig érvényes, és tartalmazza a termék forgalmazásának feltételeit, nyomonkövethetőségi követelményeket és az üzemmód lejártakor alkalmazandó előírásokat.
Magyar Közlöny 141. szám: 5 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet aszályhelyzet kezelésével összefüggő módosításáról
Módosított jogszabály: 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet
2026. szeptember 30-tól az országos aszály miatti vis maior esetén a gazdálkodóknak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtaniuk, és a nem teljesített támogatási feltételek miatt nem szabnak ki jogkövetkezményt.
Részletes magyarázat
A módosítás értelmében, ha az egész ország területére kiterjedő aszály miatt a gazdálkodó valamely, az egységes kérelem keretében vállalt kötelezettségét vagy támogatási feltételt nem tud teljesíteni, mentesül az 5. § szerinti vis maior kérelem benyújtásának kötelezettsége alól. Ilyen esetben a hatóság nem állapít meg jogosulatlan részvételt vagy egyéb jogkövetkezményt. A rendelkezést a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A rendelet 2026. szeptember 30-án lép hatályba.
Magyar Közlöny 135. szám: 30 tételből 1 kiemelt.
Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2025. évi XCIV. törvény
A törvény a korábban elfogadott adó- és fogyasztóvédelmi jogszabályok hatálybalépési szabályait módosítja, egyes rendelkezéseket 2028. január 1-re halaszt, egy fogyasztóvédelmi szakaszt pedig hatályon kívül hagy.
Részletes magyarázat
Ez a törvény módosítja a 2025. évi LXXXIII. törvény 119. §-át, így a 66–70. §, 71. § e) pont, 85. §, 86. §, 100. §, 101. § és 113. § hatályba lépésének időpontja 2028. január 1. lesz. Ezzel párhuzamosan a 2025. évi XCIV. törvény 12. §-a nem lép hatályba, vagyis e rendelkezés a jogrendszerből kikerül. A törvény főszabály szerint a kihirdetést követő napon lép hatályba, azonban a 2. alcím (amely a 12. § hatálytalanságát mondja ki) kivételesen 2026. szeptember 27-én lép életbe. A módosítás ezen túlmenően az (EU) 2024/825 irányelv hazai átültetését szolgálja.
Magyar Közlöny 128. szám: 1 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet
Az országos aszály miatt bizonyos agrártámogatási feltételek nem teljesítése esetén a gazdáknak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtaniuk, és velük szemben nem szabnak ki szankciót.
Részletes magyarázat
A rendelet értelmében, ha az egész országot sújtó aszály miatt hiúsul meg bizonyos, az egységes kérelem keretében igényelt területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás vagy támogatási feltétel teljesítése, a gazdálkodónak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtania. Az ilyen esetekben a Magyar Államkincstár automatikusan, hivatalból jár el, és nem állapít meg jogosulatlan részvételt vagy egyéb jogkövetkezményt, így szankciók kiszabására sem kerül sor. A rendelet pontosan meghatározza, mely kötelezettségvállalásokra és támogatási feltételekre vonatkozik ez a könnyítés, ilyen például a túllegeltetés tilalma, a legeltetési gyakorlatokra vonatkozó előírások vagy az állatsűrűség biztosításának kötelezettsége. A szabályozást a hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A cél az adminisztratív terhek csökkentése és a gazdák védelme az elháríthatatlan külső okok következményeivel szemben.
Magyar Közlöny 122. szám: 3 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény
A tűzifa és egyes fűtési célú fahulladékok áfakulcsa kedvezőbb, alacsonyabb adómérték alá kerülhet.
Részletes magyarázat
A törvény az általános forgalmi adóról szóló törvény 3. számú mellékletét bővíti. A módosítás értelmében a jogszabályba bekerül a tűzifa (hasáb, tuskó, rőzse formában), valamint a fűtési célú fűrészpor és fahulladék (pellet, brikett formában). A jogszabályi változtatás azt a célt szolgálja, hogy a szegényebb társadalmi rétegek számára a fűtés olcsóbban legyen elérhető.
Magyar Közlöny 121. szám: 16 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A javíthatósági követelményeket meghatározó uniós jogi aktusok megjelöléséről
A rendelet felsorolja azokat az uniós rendeleteket, amelyek alapján a gyártóknak bizonyos termékeket javíthatóvá kell tervezniük.
Részletes magyarázat
Ez a miniszteri rendelet határozza meg azoknak az európai uniós jogi aktusoknak a pontos listáját, amelyek a gyártók számára javíthatósági követelményeket írnak elő. A felsorolt termékkörök közé tartoznak a háztartási nagygépek, például a mosógépek, mosogatógépek, hűtők, szárítógépek, valamint elektronikai eszközök, mint az okostelefonok, táblagépek és kijelzők. A rendelet célja, hogy egyértelműen rögzítse, hogy a 114/2026. (VII. 23.) kormányrendeletben előírt gyártói javítási kötelezettség pontosan mely termékcsoportokra vonatkozik. A rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.
Magyar Közlöny 118. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Széchenyi Kártya Programmal összefüggésben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívása érdekében szükséges intézkedésekről
A likvid típusú hiteltermékek kamata 2026. augusztus 27-től a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, és a kötelező kezességvállalás előírása megszűnik, ami a kis- és középvállalkozások hitellehetőségeit érinti.
Részletes magyarázat
A rendelet célja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében biztosítsa a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívását. A program a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutását, versenyképességét és likviditását támogatja. Ennek érdekében a rendelet három konkrét hitelterméket (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, Széchenyi Likviditási Hitel MAX+) likvid típusúként definiál, és ezek esetében a kamattámogatással csökkentett ügyleti kamat a 3 havi BUBOR-ra emelkedik, valamint tilos kötelező garantőrintézményi készfizető kezességvállalást előírni. A KAVOSZ Zrt. a miniszter jóváhagyásával közzéteszi az új Üzletszabályzatot. A változások a rendelet kihirdetését követő napon, 2026. augusztus 27-én lépnek hatályba.
Magyar Közlöny 117. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat 2026. augusztus 26-tól 5,50%.
Részletes magyarázat
A rendelet értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 5,50%-ra módosul. Az új kamat 2026. augusztus 26-án lép hatályba. Egyidejűleg a korábbi, 26/2026. (VII. 21.) MNB rendelet hatályát veszti. A jegybanki alapkamat változása közvetve befolyásolhatja a banki hitel- és betéti kamatokat.
Magyar Közlöny 112. szám: 20 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény
A törvény a humán gyógyszerek kedvezményes áfakulcs alá tartozó körének bővítésével enyhíti a betegek gyógyszerköltség-terheit, különösen a szegényebb rétegek, idősek és krónikus betegek számára.
Részletes magyarázat
A törvény indokolása szerint a módosítás célja a szegényebb társadalmi rétegek, az idősek és a krónikus betegek gyógyszerköltségeinek csökkentése. Ennek érdekében az Áfa törvény 3. számú mellékletének I. része módosul: az 1. sorba foglalt felsorolás szélesebb körben határozza meg a kedvezményes adómérték alá tartozó humán gyógyszereket, immár magában foglalva a forgalomba hozatalra engedélyezett készítményeket és a nem kereskedelmi forgalomban importált gyógyszereket is – a 3/B. számú melléklet 2. sora alá eső termékek kivételével. A törvény ezen felül hatályon kívül helyezi a 3. számú melléklet I. részének 4. és 6. sorát, ami tovább bővítheti a kedvezményes áfakulcs alá eső termékek körét. Az új szabályokat 2026. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én fogadta el.
Magyar Közlöny 110. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet
A 2026. évi tavaszi fagy vagy 2026. június 15-éig bekövetkezett jégeső által károsult mezőgazdasági termelők kárenyhítési előleget igényelhetnek.
Részletes magyarázat
Az előlegre azok a termelők jogosultak, akik 2026. évi kárenyhítési hozzájárulásukat határidőben és maradéktalanul megfizették, károsodott szőlő- és gyümölcsterületük legalább a fele a bejelentett területnek, és a káresemény által okozott várható átlagos hozamcsökkenés eléri az 50%-ot. A kérelmet 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között elektronikusan kell benyújtani. Az agrárkár-enyhítési szerv legkésőbb 2026. október 15-ig dönt, és a döntés közlését követő 5 napon belül folyósítja az előleget. Az előleg mértéke károsodott terület után hektáronként 100 ezer forint, amely arányosan csökkenhet, ha a rendelkezésre álló forrás nem elegendő. A kárenyhítő juttatás végösszegéből a kifizetett előleget levonják.
Teendő: Előlegfizetési kérelmet 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között elektronikusan kell benyújtani az agrárkár-enyhítési szervhez.
Magyar Közlöny 102. szám: 9 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról
A törvény 2026. augusztus 31-i határidővel megszünteti a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadó-mentességét, szűkíti a társasági adókedvezményeket, egységesíti a kiskereskedelmi adó feltételeit, valamint megszünteti a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást, ezzel biztosítva a blokkolt uniós források lehívását.
Részletes magyarázat
A törvény 2026. augusztus 31-i határidővel megszünteti a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadó-mentességét, és a vagyonátadáskor eszközérték-növekményt kell megállapítani. A társasági adóból kikerülnek egyes adóalap-csökkentő tételek, megszűnik a növekedési adóhitel és a felsőoktatási intézményeknek nyújtott bizonyos kedvezmények. A kiskereskedelmi adó egyes kedvezményes szabályait 2026-ra már nem alkalmazzák, ezzel egységesebbé válik a verseny. A helyi adók közül kivezetik a települési adó intézményét, és építményadó alóli mentességet kapnak a 2022. február 24. után Ukrajnából érkezők. Emellett a szén-dioxid-kvóta adót visszamenőlegesen megszüntetik, a befizetett összeg visszakérhető.
Teendő: A szén-dioxid-kvóta adó visszatérítéséhez a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kérelmet kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.
- Hatálybalépés:
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról
A törvény a szélerőművi beruházások gyorsításával, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésével és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével teljesíti a Helyreállítási Tervben vállalt energetikai reformokat.
Részletes magyarázat
A törvénymódosítás könnyített térségek kijelölésével és integrált engedélyezési eljárásokkal (pl. integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély) gyorsítja a szélerőművi beruházásokat. A felhasználók számára biztosítja, hogy rugalmas áras villamosenergia-vásárlási szerződést köthessenek, és aggregálási szerződést is köthetnek anélkül, hogy ehhez jelenlegi kereskedőjük jóváhagyására lenne szükség. A hálózati engedélyesek új mérési és adatszolgáltatási kötelezettségeket kapnak, míg a Hivatal elnöke 2026. augusztus 31-ig ármegállapítási módszertant ad ki. A bányászati törvényből kikerül a geotermikus energia koncessziós jogadomány intézménye, és megszűnik a Geotermikus Energia Bizottság, egyszerűsítve az engedélyezési rendszert. A törvény emellett az energiahatékonyságra vonatkozó uniós követelmények átültetését is szolgálja.
Teendő: A villamosenergia-kereskedők 2026. augusztus 31-től kötelesek a távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező felhasználók kérésére rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés ajánlását biztosítani.
- Hatálybalépés:
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
A rendelet 2026. szeptember 27-től előírja a vállalkozások számára, hogy a fogyasztók szerződéskötés előtti tájékoztatása során részletes információkat adjanak a termékek tartósságáról, javíthatóságáról és a szoftverfrissítések elérhetőségéről.
Részletes magyarázat
A rendelet új tájékoztatási kötelezettségeket vezet be a vállalkozások számára a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozóan. A vállalkozásnak ismertetnie kell a termék tartósságára vonatkozó kereskedelmi jótállás létét és időtartamát, a javíthatósági pontszámot vagy a pótalkatrészek elérhetőségét, valamint a szoftverfrissítések biztosításának időtartamát. A tájékoztatást harmonizált értesítés és harmonizált címke formájában, jól látható módon kell megtenni, a vevőt egyúttal emlékeztetve a megfelelőség szavatolásából eredő előnyökre is. A szabályozás a zöld átállás elősegítését célozza azáltal, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A rendelkezések zöme 2026. szeptember 27-én lép hatályba.
Teendő: A vállalkozások 2026. szeptember 27-től kötelesek a szerződéskötést megelőzően tájékoztatni a fogyasztókat a termékek tartósságáról, javíthatóságáról és a szoftverfrissítések időtartamáról, amennyiben a gyártó ezeket az információkat rendelkezésükre bocsátja.
Magyar Közlöny 97. szám: 12 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A rendelet az áruk javításának ösztönzése érdekében a gyártók számára javítási kötelezettséget ír elő, javítás esetén 12 hónappal meghosszabbítja a kellékszavatosság elévülési idejét, és bevezeti az önkéntes európai javítási adatlapot.
Részletes magyarázat
A rendelet a fogyasztók által vásárolt, nem hibás teljesítés körébe tartozó áruk javítását szabályozza. A javíthatósági követelményekkel érintett áruk esetén a gyártó köteles a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében elvégezni a javítást, miközben nem akadályozhatja a független javítók munkáját sem. Kellékszavatossági igény esetén a kijavítás választása esetén a kétéves elévülési idő egyszer 12 hónappal meghosszabbodik, 2026. július 31. után kötött szerződésekre alkalmazva. A rendelet emellett lehetővé teszi az önkéntes európai javítási adatlap használatát, és előkészíti a nemzeti kapcsolattartó pontot az uniós online javítási platformhoz. A fő rendelkezések 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba, míg az online platformmal kapcsolatos szakaszok 2027. július 31-től hatályosak.
Magyar Közlöny 95. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. július 22-től 5,75%.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján a jegybanki alapkamat mértékét 5,75%-ban állapította meg. A rendelet 2026. július 22-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 17/2026. (VI. 23.) MNB rendelet hatályát veszti.
Magyar Közlöny 91. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2025. évi LIV. törvény
A módosítás a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó sávos kulcsait emeli (hordónként 2–5 dollár között 50%, 5 dollár felett 95%), az adót 2027-re is kiterjeszti, és megszünteti a számítási alapból a hordónkénti 5 dolláros levonási lehetőséget.
Részletes magyarázat
A törvény az Extraprofit adó törvény (2025. évi LIV. törvény) 2. §-át módosítja. A világpiaci árkülönbözet pozitív értéke után a különadó új sávos kulcsok szerint fizetendő: a hordónkénti 2 és 5 amerikai dollár közötti részre 50%, az 5 dollár feletti részre 95%. Az adókötelezettség 2027-ben is fennáll, míg korábban csak 2025-re és 2026-ra írták elő. A módosítás eltörli azt a szabályt, amely a különadó alapját hordónként 5 dollárral csökkentette, így a teljes árkülönbözet adóköteles. Az új rendelkezéseket először a 2026. augusztus havi kötelezettség teljesítésekor kell alkalmazni.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.