A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 90. szám: 18 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A mezőgazdasági termelőket érintő aszály által okozott gazdasági veszteségek ellentételezéséről
A 2025. évi aszály miatt legalább 30%-os hozamcsökkenést elszenvedett kukoricatermelők 2026. július 22. és augusztus 5. között igényelhetnek vissza nem térítendő válságtámogatást.
Részletes magyarázat
A rendelet a 2025-ös aszály okozta kukoricatermés-kiesés kompenzálására 10,8 millió eurós keretből, uniós válságalapból nyújt vissza nem térítendő támogatást. Jogosultak azok a termelők, akiknél az agrárkár-megállapító szerv 30% feletti hozamcsökkenést igazolt, és akik 2026-ban alapszintű-jövedelemtámogatást igényeltek, továbbá nem állnak felszámolás alatt. A támogatási kérelmet (amely egyben kifizetési kérelem) elektronikusan kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a megadott időszakban. A hektáronkénti összeg a keret és a jogosult területek arányában kerül megállapításra, a kifizetés legkésőbb 2026. szeptember 30-ig történik. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Teendő: 2026. július 22. és augusztus 5. között nyújtsa be a támogatási és kifizetési kérelmet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program finanszírozásának biztosításáról
A Kormány lezárja a program új pályázatainak befogadását, de lehetővé teszi a már benyújtott, folyamatban lévő támogatási igények kifizetését, legkésőbb 2026. szeptember 30-ig benyújtott elszámolások mellett.
Részletes magyarázat
A határozat értelmében a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program 1. ütemében már beadott elszámolásokat ki kell fizetni, továbbá 2026. szeptember 30-ig benyújthatók újabb elszámolások, amelyek szintén kifizetésre kerülnek. A program 2. ütemével kapcsolatban azonban nem vállalható új kötelezettség, és új pályázatok sem fogadhatók be. A határozat felhatalmazza a tudományos és technológiai minisztert, hogy legfeljebb 7,3 milliárd forint kötelezettségvállalást tegyen, a pénzügyminisztert pedig a szükséges forrás biztosítására utasítja. Emellett a Kormány elrendeli egy hatékonyabb, 2027–2029-re szóló új támogatási program előkészítését.
Teendő: A program 1. ütemében támogatásban részesülők 2026. szeptember 30-ig nyújtsák be elszámolásukat a kifizetés érdekében.
A társasági adó rendszerének felülvizsgálatáról
A Kormány utasította a pénzügyminisztert, hogy 2026. szeptember 30-ig vizsgálja felül a társasági adó szabályozásának hatékonyságát és mértékét, a versenyképesség megőrzése mellett.
Részletes magyarázat
A határozat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében tett vállaláshoz kapcsolódik. A felülvizsgálat a nagyvállalatokat érintő társaságiadó-rendszerre irányul, célja a bevétel növelése, ugyanakkor a társasági adó versenyképességének fenntartása. A határozat konkrét adómódosítást nem vezet be, csupán előkészítő lépés; a pénzügyminiszternek a vizsgálat eredményét a megadott határidőre kell elkészítenie.
Magyar Közlöny 88. szám: 10 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet
A képzettség hiányát a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejelenteni, a gazdaságátadáskor a jogutódlást a kifizető ügynökség hivatalból állapítja meg, és bővül a technikai segítségnyújtás kedvezményezetti köre.
Részletes magyarázat
Ha a képzettség nem szerepel a nyilvántartásban, azt a kedvezményezettnek vagy a képzettséggel rendelkező személynek legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejelentenie. Az agrárgazdaságok átadása esetén a jogutódlás tényét a Nemzeti Kifizető Ügynökség hivatalból állapítja meg, és szükség esetén felhívja a gazdaságátvevőt a nyilvántartásba vételre. A technikai segítségnyújtás kedvezményezettjei közé tartozik a Nemzeti Irányító Hatóság, a Nemzeti KAP-hálózat, a Nemzeti Kifizető Ügynökség, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. és a vármegyei kormányhivatalok. A kedvezményezett köteles megvalósítani minden olyan tevékenységet, amelyet a felhívás kötelezően megvalósítandóként, de önállóan nem támogathatóként jelöl meg. A módosítás több pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Teendő: Ha a képzettség nem szerepel a nyilvántartásban, azt legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig be kell jelenteni.
- Hatálybalépés:
Az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről
Az építőipari rezsióradíj áfa nélküli legkisebb ajánlott mértéke 7830 forint/óra.
Részletes magyarázat
Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján a rendelet meghatározza az építőipari rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértékét, amely 7830 Ft/óra. A melléklet részletesen tartalmazza az egyes költségnemek értékeit, például az alapbért, pótlékokat, járulékokat és egyéb költségeket. A korábbi, 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet hatályát veszti. A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 82. szám: 11 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelők tekintetében lefolytatott egyes hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról
Az MNB rendelet meghatározza a pénzügyi intézmények és bizalmi vagyonkezelők egyes hatósági eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjfizetés részletes szabályait.
Részletes magyarázat
A rendelet a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőire (bankok, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások, tőzsde, központi szerződő fél, befektetési alapkezelők, kriptoeszköz-szolgáltatók stb.) és a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan határoz meg igazgatási szolgáltatási díjakat az MNB előtt folyó engedélyezési, nyilvántartásba vételi és más eljárásokért. A díjak összege eljárástípusonként eltérő, például banki alapítási engedély esetén 2 700 000 forint, befektetési alapkezelői engedélyért 2 700 000 forint, bizalmi vagyonkezelői engedélyért 1 400 000 forint. A jogszabály egyes esetekben díjkedvezményt vagy mentességet is biztosít (pl. jogszabályváltozás miatti szabályzatmódosítás ingyenes, fenntarthatósági termékeknél 25-50% kedvezmény). A rendelet 2026. augusztus 1-jén lép hatályba, és a korábbi szabályozást felváltja.
Teendő: Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításával egyidejűleg az MNB 19017004-01673000-30900007 számú számlájára kell átutalni, és a befizetési igazolást a kérelem mellékleteként be kell nyújtani.
- Hatálybalépés:
A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet
A rendelet módosítja a nem lakossági víziközmű-szolgáltatási díjakat, új alap- és fogyasztással arányos díjakat állapít meg az értékállóság megőrzése érdekében.
Részletes magyarázat
A 2/2026. (VI. 30.) ÉKFM rendelet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. mellékletét cseréli ki, így a nem lakossági felhasználók által fizetendő közműves ivóvízellátás alapdíjai (átfolyási átmérő szerint) és fogyasztással arányos díjai módosulnak. Az új díjtételek az átfolyási átmérő függvényében, például 13 mm-es bekötés esetén 910 Ft/hó alapdíj és 623 Ft/m³ fogyasztási díj, nagyobb átmérőknél arányosan magasabbak. A rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba. A módosítás az értékállóság megőrzését szolgálja.
Magyar Közlöny 80. szám: 27 tételből 2 kiemelt.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 1990. évi LXXXVII. törvény, 2013. évi XXIII. törvény
A törvény felhatalmazza a kereskedelempolitikáért felelős minisztert, hogy a piaci viszonyok indokolatlanná válása esetén rendeletben ismét hatósági üzemanyagárat állapítson meg, és szigorú szankciókat vezet be a szabályok megsértőivel szemben.
Részletes magyarázat
A módosítás megszünteti a korábbi hatósági üzemanyagár-rendszert, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kereskedelemért felelős miniszter rendeletben újra meghatározhassa a motorbenzin és a dízelgázolaj nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát, ha a piaci viszonyok ezt indokolttá teszik. Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a hatósági árakra vonatkozó szabályok betartását, és jogsértés esetén 100 ezer forinttól 150 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre is eltilthatja az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetését. A biztonsági kőolajkészletek felszabadításához kapcsolódóan is bírságolási jogkört kap az adóhatóság, de ellátásbiztonsági okból a bírság kiszabásától eltekinthet. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve az ellenőrzési és bírságolási szabályokat, amelyek a 16. napon válnak hatályossá.
Teendő: A hatósági üzemanyagárra vonatkozó szabályok megsértése esetén kiszabott bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles 24 órán belül bejelenteni a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, ha a tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltották.
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról
A törvény főszabályként a választási kampányidőszakokon és a népszavazásokon kívülre korlátozza a politikai reklámok, hirdetések és plakátok közzétételét, szigorú tartalmi tilalmakat vezet be a gyűlöletkeltő és a kiskorúakra káros tartalmak ellen, valamint új határidőket szab a közterületi reklámeszközök átalakítására és eltávolítására.
Részletes magyarázat
A jogszabály tiltja az emberi méltóságot sértő, gyűlöletkeltő vagy a kiskorúak fejlődését veszélyeztető politikai plakátok, reklámok és hirdetések közzétételét. Politikai reklám és hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben jelenhet meg, a médiaszolgáltató ezen kívül nem teheti közzé. A médiaszolgáltató a Médiatanácstól hatósági határozatot kérhet arról, hogy egy közlemény tiltott politikai reklámnak minősül-e. A közterületi reklámeszközökre vonatkozó szabályok szigorodnak: a nem megfelelő eszközöket 2026. december 31-ig el kell távolítani, az átalakítással szabályossá tehető eszközök tulajdonosainak ugyaneddig kell a településképi bejelentési eljárást kezdeményezniük. A reklámeszközök elhelyezésének településképi bejelentése 5 évre érvényes. A törvény egyes részei 2026. október 1-jén lépnek hatályba, más rendelkezései a kihirdetés másnapjától.
Teendő: A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő reklámeszközök tulajdonosainak 2026. december 31-ig el kell távolítaniuk az érintett eszközöket. Az átalakítással megfelelővé tehető reklámeszközök esetében 2026. december 31-ig kezdeményezni kell a településképi bejelentési eljárást.
Magyar Közlöny 76. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. június 24-től 6,00%-ra változik.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozta meg a jegybanki alapkamat új mértékét. Ennek alapján az alapkamat 6,00%-ra változik. Az új kamatláb a rendelet hatálybalépésének napjától, 2026. június 24-től alkalmazandó. Ezzel egyidejűleg a korábbi, az alapkamatot szabályozó 2/2026. (II. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.
Magyar Közlöny 64. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet
2026. június 6-tól megszűnik a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel történő foglalkoztatás lehetősége, és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt már csak Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek állampolgárai kaphatnak, ha teljesítik a rendeletben előírt feltételeket.
Részletes magyarázat
A módosítás értelmében 2026. június 6-tól vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel egyetlen harmadik ország állampolgára sem foglalkoztatható Magyarországon. Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt továbbra is lehet kiadni, de kizárólag a rendelet mellékletében felsorolt három ország – Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek – azon állampolgárai számára, akiknek országa visszafogadási megállapodást kötött Magyarországgal vagy az EU-val, vagy rendelkezik Magyarországon elismert szervezettel, amely vállalja a jogsértő állampolgár visszatérésének biztosítását. A korábban kiadott vendégmunkás- és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek érvényesek maradnak; a 2026. június 5-én érvényes engedéllyel rendelkezők meghosszabbítási, illetve ismételt kiadási kérelmeit a régi szabályok szerint bírálják el, és a június 5-ig az elektronikus felületen rögzített, díjjal ellátott vagy konzuli tisztviselő által átvett kérelmek is folyamatban lévőnek minősülnek. A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz 2026. június 6-án lép hatályba.
Magyar Közlöny 63. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról
A rendelet 2026. július 18-án hatályba lép, és a korábbi szabályozást felváltva részletes panaszkezelési kötelezettségeket ír elő az érintett pénzügyi szervezetek számára.
Részletes magyarázat
A rendelet meghatározza a panaszkezelés részletes szabályait az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak, befektetési vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátók, utalványkibocsátók, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzügyi intézmények, független közvetítők, ÁÉKBV-alapkezelők, biztosítók, biztosításközvetítők, hitelgondozók és kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A szolgáltatóknak teljeskörűen ki kell vizsgálniuk és meg kell válaszolniuk az ügyfelek panaszait, írásbeli panasz esetén főszabály szerint 30 napon belül, pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén 15 munkanapon belül. A szóbeli panaszokról hangfelvételt kell készíteni és azt 5 évig meg kell őrizni; a panaszokról nyilvántartást kell vezetni. A fogyasztónak minősülő ügyfeleket elutasítás esetén tájékoztatni kell a Pénzügyi Békéltető Testülethez és az MNB-hez fordulás lehetőségéről. A rendelet hatályon kívül helyezi a 66/2021. (XII. 20.) MNB rendeletet.
Magyar Közlöny 58. szám: 17 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet
A Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló rendelet módosítása négyséves ütemezésű adatszolgáltatást, egységes objektummodellt vezet be, a felügyeleti díj visszatérítést 2026-ra a régi szabályok szerint teszi lehetővé, és 2026. június 26-án lép hatályba.
Részletes magyarázat
A rendelet a hírközlési hálózati adatszolgáltatást négyséves ütemezésben szabályozza, és az adattartalmat az egységes hírközlési objektummodellhez igazítja; a szolgáltatók az adatokat az NMHH elektronikus ügyintézési felületén nyújtják be. Az adatszolgáltató a későbbi évekre előírt adatokat is előre teljesítheti, a hatóság területi ütemezésben is megállapodhat, a hatóság az adatszolgáltatási időszakokat 120 nappal korábban kihirdeti. A 2026. évi felügyeleti díj visszatérítést a módosítás előtti szabályok szerint igényelhetik a jogosultak, és a teljesítést követő nyolc napos határidő megszűnik. A rendelet hatályon kívül helyez néhány korábbi rendelkezést, és 2026. június 26-án lép hatályba.
- Hatálybalépés:
Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet
Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozó szabályok kiegészülnek a szolgáltató által biztosított halasztott fizetés részletszabályaival a fogyasztói hitelszabályokkal összhangban, és a rendelet 2026. november 20-án lép hatályba.
Részletes magyarázat
A módosítás értelmében a szolgáltató által kínált halasztott fizetéssel kapcsolatos fogalmakat a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény (Fhtv.) szerint kell értelmezni, és az ilyen fizetési mód a költségek között a fogyasztó által fizetendő teljes összegként jelenik meg. Ha a szolgáltató halasztott fizetést biztosít, az előfizetői szerződések létrejöttekor, módosításakor, megszüntetésekor, valamint csomag esetén értelemszerűen alkalmaznia kell az Fhtv. rendelkezéseit; kamatmentes halasztott fizetés esetén a törvény meghatározott szakaszainak érvényre juttatása kötelező. A tájékoztatási kötelezettségek teljesíthetők az általános szerződési feltételekben, az előzetes tájékoztatásban és a szerződés összefoglalójában. A rendelet 2026. november 20-án lép hatályba, és az EU 2023/2225 irányelvnek való megfelelést szolgálja.
- Hatálybalépés:
A kiskorú felhasználóra tekintettel nyújtott biztonságos szolgáltatással összefüggő részletes szabályokról szóló 7/2025. (V. 30.) NMHH rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 7/2025. (V. 30.) NMHH rendelet
A rendelet a kiskorúakat védő biztonságos internetszolgáltatás kötelező nyújtását a helyhez kötött előfizetésekre is kiterjeszti, meghatározza a nyilatkozattétel és az aktiválás határidejét, és 2026. május 29-én lép hatályba.
Részletes magyarázat
A rendelet a kiskorúak védelmét szolgáló biztonságos szolgáltatás nyújtását a helyhez kötött (vezetékes) internet-hozzáférési szolgáltatókra is kiterjeszti. A szolgáltatás nyújtásához a szolgáltató a végberendezésen nem követelhet rendszeres azonosítást, és nem kötheti egyedi készülékbeállításokhoz, kivéve a Wi-Fi hálózat nevét és jelszavát. Az előfizető telefonos ügyfélszolgálaton bármikor ingyenesen kérheti vagy visszavonhatja a szolgáltatást; mobilinternet esetén 48 órán, helyhez kötött szolgáltatásnál 60 napon belül kell aktiválni. Új helyhez kötött szerződésnél vagy új hozzáférési pontnál legkésőbb 60 napon belül el kell indítani a biztonságos szolgáltatást, hacsak a felek későbbi időpontban nem állapodnak meg. A tízezernél kevesebb előfizetővel rendelkező kis szolgáltatók számára a kötelezettség 2027. január 1-jétől alkalmazandó, a rendelet pedig 2026. május 29-én lép hatályba.
Magyar Közlöny 53. szám: 18 tételből 3 kiemelt.
A 2026. évi központi költségvetésről
Elrendelte a 2026. évi központi költségvetés teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát, mivel annak tényleges helyzete átláthatatlan.
Részletes magyarázat
A Kormány megállapította, hogy a 2026. évi központi költségvetés tényleges helyzete átláthatatlan, ezért elrendelte annak teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát. A felülvizsgálat végrehajtásáért a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. június 30-i határidőt szab a feladat elvégzésére.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról
Elrendelte a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát és a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.
Részletes magyarázat
A Kormány megállapította, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását szabályozó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata szükséges. Ennek megfelelően elrendelte a vonatkozó joganyag átvilágítását és az új szabályozás előkészítését. A feladatért több miniszter együttesen felel, köztük a belügyminiszter, a gazdasági és energetikai miniszter, valamint az igazságügyi miniszter. A határidő folyamatos, így a munkát azonnal meg kell kezdeni.
A csődeljárásokról és felszámolási eljárásokról
Elrendelte a csődeljárásokról és felszámolási eljárásokról szóló jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát az átláthatóság növelése és a visszaélések megelőzése érdekében.
Részletes magyarázat
A Kormány megállapította, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata szükséges. A cél, hogy a szabályok a jövőben átláthatóak legyenek, elkerülhetők legyenek a visszaélések, és a gazdasági átláthatóságot, közbizalmat erősítő, közfeladat-orientált működés lépjen életbe. A felülvizsgálatért és a jogalkotás előkészítéséért az igazságügyi miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter és a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. július 15-i határidőt szab a feladat elvégzésére.
Magyar Közlöny 41. szám: 5 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
A rendelet előírja, hogy a reklámadó mértéke 2026. július 1-jét követően is az adóalap 0 százaléka marad, így a reklámadó alanyainak nem kell többletterhet viselniük.
Részletes magyarázat
A reklámadó 2019. július 1. óta 0 százalékos mértéke 2026. július 1-jén ismét hatályba lépett volna, ami jelentős többletterhet jelentett volna az adóalanyok számára. A Kormány a gazdasági nehézségekre hivatkozva úgy döntött, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a reklámadó törvénytől eltérően az adó mértéke 0 százalék marad. Ennek megfelelően a rendelet 2026. július 1-jétől a reklámadó törvény egyes rendelkezéseit, köztük a 11. § (1) bekezdését és a 12. §-át sem kell alkalmazni. A rendelet a kihirdetését, azaz 2026. április 23-át követő napon lép hatályba.
- Hatálybalépés:
Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet és a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet, 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet
A rendelet módosítja a járó- és fekvőbeteg-szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának pontértékeit, és 2026. május 1-jén lép hatályba, de a megváltozott pontszámokat már a 2026. márciusi teljesítmények elszámolásától alkalmazni kell.
Részletes magyarázat
A belügyminiszteri rendelet az aktív fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás finanszírozási paramétereit módosítja, többek között a 9/1993. NM rendelet 2., 3. és 15. számú mellékletét. Az 1. mellékletben közölt új járóbeteg-szakellátási tevékenységi kódlista számos szolgáltatás pontértékét megváltoztatja. A módosításokat a kihirdetést követő hónap első napjától, 2026. május 1-jétől kell hatályba léptetni, ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy a megállapított mellékleteket a 2026. márciusi havi teljesítmények elszámolásától kell alkalmazni. A változások az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások költségelszámolását érintik.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.