A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 82. szám: 11 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet
A rendelet módosítja a nem lakossági víziközmű-szolgáltatási díjakat, új alap- és fogyasztással arányos díjakat állapít meg az értékállóság megőrzése érdekében.
Részletes magyarázat
A 2/2026. (VI. 30.) ÉKFM rendelet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. mellékletét cseréli ki, így a nem lakossági felhasználók által fizetendő közműves ivóvízellátás alapdíjai (átfolyási átmérő szerint) és fogyasztással arányos díjai módosulnak. Az új díjtételek az átfolyási átmérő függvényében, például 13 mm-es bekötés esetén 910 Ft/hó alapdíj és 623 Ft/m³ fogyasztási díj, nagyobb átmérőknél arányosan magasabbak. A rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba. A módosítás az értékállóság megőrzését szolgálja.
Magyar Közlöny 80. szám: 27 tételből 2 kiemelt.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 1990. évi LXXXVII. törvény, 2013. évi XXIII. törvény
A törvény felhatalmazza a kereskedelempolitikáért felelős minisztert, hogy a piaci viszonyok indokolatlanná válása esetén rendeletben ismét hatósági üzemanyagárat állapítson meg, és szigorú szankciókat vezet be a szabályok megsértőivel szemben.
Részletes magyarázat
A módosítás megszünteti a korábbi hatósági üzemanyagár-rendszert, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kereskedelemért felelős miniszter rendeletben újra meghatározhassa a motorbenzin és a dízelgázolaj nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát, ha a piaci viszonyok ezt indokolttá teszik. Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a hatósági árakra vonatkozó szabályok betartását, és jogsértés esetén 100 ezer forinttól 150 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre is eltilthatja az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetését. A biztonsági kőolajkészletek felszabadításához kapcsolódóan is bírságolási jogkört kap az adóhatóság, de ellátásbiztonsági okból a bírság kiszabásától eltekinthet. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve az ellenőrzési és bírságolási szabályokat, amelyek a 16. napon válnak hatályossá.
Teendő: A hatósági üzemanyagárra vonatkozó szabályok megsértése esetén kiszabott bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles 24 órán belül bejelenteni a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, ha a tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltották.
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról
A törvény főszabályként a választási kampányidőszakokon és a népszavazásokon kívülre korlátozza a politikai reklámok, hirdetések és plakátok közzétételét, szigorú tartalmi tilalmakat vezet be a gyűlöletkeltő és a kiskorúakra káros tartalmak ellen, valamint új határidőket szab a közterületi reklámeszközök átalakítására és eltávolítására.
Részletes magyarázat
A jogszabály tiltja az emberi méltóságot sértő, gyűlöletkeltő vagy a kiskorúak fejlődését veszélyeztető politikai plakátok, reklámok és hirdetések közzétételét. Politikai reklám és hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben jelenhet meg, a médiaszolgáltató ezen kívül nem teheti közzé. A médiaszolgáltató a Médiatanácstól hatósági határozatot kérhet arról, hogy egy közlemény tiltott politikai reklámnak minősül-e. A közterületi reklámeszközökre vonatkozó szabályok szigorodnak: a nem megfelelő eszközöket 2026. december 31-ig el kell távolítani, az átalakítással szabályossá tehető eszközök tulajdonosainak ugyaneddig kell a településképi bejelentési eljárást kezdeményezniük. A reklámeszközök elhelyezésének településképi bejelentése 5 évre érvényes. A törvény egyes részei 2026. október 1-jén lépnek hatályba, más rendelkezései a kihirdetés másnapjától.
Teendő: A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő reklámeszközök tulajdonosainak 2026. december 31-ig el kell távolítaniuk az érintett eszközöket. Az átalakítással megfelelővé tehető reklámeszközök esetében 2026. december 31-ig kezdeményezni kell a településképi bejelentési eljárást.
Magyar Közlöny 76. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. június 24-től 6,00%-ra változik.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozta meg a jegybanki alapkamat új mértékét. Ennek alapján az alapkamat 6,00%-ra változik. Az új kamatláb a rendelet hatálybalépésének napjától, 2026. június 24-től alkalmazandó. Ezzel egyidejűleg a korábbi, az alapkamatot szabályozó 2/2026. (II. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.
Magyar Közlöny 64. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet
2026. június 6-tól megszűnik a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel történő foglalkoztatás lehetősége, és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt már csak Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek állampolgárai kaphatnak, ha teljesítik a rendeletben előírt feltételeket.
Részletes magyarázat
A módosítás értelmében 2026. június 6-tól vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel egyetlen harmadik ország állampolgára sem foglalkoztatható Magyarországon. Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt továbbra is lehet kiadni, de kizárólag a rendelet mellékletében felsorolt három ország – Grúzia, Örményország és a Fülöp-szigetek – azon állampolgárai számára, akiknek országa visszafogadási megállapodást kötött Magyarországgal vagy az EU-val, vagy rendelkezik Magyarországon elismert szervezettel, amely vállalja a jogsértő állampolgár visszatérésének biztosítását. A korábban kiadott vendégmunkás- és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek érvényesek maradnak; a 2026. június 5-én érvényes engedéllyel rendelkezők meghosszabbítási, illetve ismételt kiadási kérelmeit a régi szabályok szerint bírálják el, és a június 5-ig az elektronikus felületen rögzített, díjjal ellátott vagy konzuli tisztviselő által átvett kérelmek is folyamatban lévőnek minősülnek. A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz 2026. június 6-án lép hatályba.
Magyar Közlöny 63. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról
A rendelet 2026. július 18-án hatályba lép, és a korábbi szabályozást felváltva részletes panaszkezelési kötelezettségeket ír elő az érintett pénzügyi szervezetek számára.
Részletes magyarázat
A rendelet meghatározza a panaszkezelés részletes szabályait az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak, befektetési vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátók, utalványkibocsátók, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzügyi intézmények, független közvetítők, ÁÉKBV-alapkezelők, biztosítók, biztosításközvetítők, hitelgondozók és kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A szolgáltatóknak teljeskörűen ki kell vizsgálniuk és meg kell válaszolniuk az ügyfelek panaszait, írásbeli panasz esetén főszabály szerint 30 napon belül, pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén 15 munkanapon belül. A szóbeli panaszokról hangfelvételt kell készíteni és azt 5 évig meg kell őrizni; a panaszokról nyilvántartást kell vezetni. A fogyasztónak minősülő ügyfeleket elutasítás esetén tájékoztatni kell a Pénzügyi Békéltető Testülethez és az MNB-hez fordulás lehetőségéről. A rendelet hatályon kívül helyezi a 66/2021. (XII. 20.) MNB rendeletet.
Magyar Közlöny 58. szám: 17 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 21/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet
A Hírközlés Hálózati Nyilvántartásról szóló rendelet módosítása négyséves ütemezésű adatszolgáltatást, egységes objektummodellt vezet be, a felügyeleti díj visszatérítést 2026-ra a régi szabályok szerint teszi lehetővé, és 2026. június 26-án lép hatályba.
Részletes magyarázat
A rendelet a hírközlési hálózati adatszolgáltatást négyséves ütemezésben szabályozza, és az adattartalmat az egységes hírközlési objektummodellhez igazítja; a szolgáltatók az adatokat az NMHH elektronikus ügyintézési felületén nyújtják be. Az adatszolgáltató a későbbi évekre előírt adatokat is előre teljesítheti, a hatóság területi ütemezésben is megállapodhat, a hatóság az adatszolgáltatási időszakokat 120 nappal korábban kihirdeti. A 2026. évi felügyeleti díj visszatérítést a módosítás előtti szabályok szerint igényelhetik a jogosultak, és a teljesítést követő nyolc napos határidő megszűnik. A rendelet hatályon kívül helyez néhány korábbi rendelkezést, és 2026. június 26-án lép hatályba.
- Hatálybalépés:
Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet
Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozó szabályok kiegészülnek a szolgáltató által biztosított halasztott fizetés részletszabályaival a fogyasztói hitelszabályokkal összhangban, és a rendelet 2026. november 20-án lép hatályba.
Részletes magyarázat
A módosítás értelmében a szolgáltató által kínált halasztott fizetéssel kapcsolatos fogalmakat a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény (Fhtv.) szerint kell értelmezni, és az ilyen fizetési mód a költségek között a fogyasztó által fizetendő teljes összegként jelenik meg. Ha a szolgáltató halasztott fizetést biztosít, az előfizetői szerződések létrejöttekor, módosításakor, megszüntetésekor, valamint csomag esetén értelemszerűen alkalmaznia kell az Fhtv. rendelkezéseit; kamatmentes halasztott fizetés esetén a törvény meghatározott szakaszainak érvényre juttatása kötelező. A tájékoztatási kötelezettségek teljesíthetők az általános szerződési feltételekben, az előzetes tájékoztatásban és a szerződés összefoglalójában. A rendelet 2026. november 20-án lép hatályba, és az EU 2023/2225 irányelvnek való megfelelést szolgálja.
- Hatálybalépés:
A kiskorú felhasználóra tekintettel nyújtott biztonságos szolgáltatással összefüggő részletes szabályokról szóló 7/2025. (V. 30.) NMHH rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 7/2025. (V. 30.) NMHH rendelet
A rendelet a kiskorúakat védő biztonságos internetszolgáltatás kötelező nyújtását a helyhez kötött előfizetésekre is kiterjeszti, meghatározza a nyilatkozattétel és az aktiválás határidejét, és 2026. május 29-én lép hatályba.
Részletes magyarázat
A rendelet a kiskorúak védelmét szolgáló biztonságos szolgáltatás nyújtását a helyhez kötött (vezetékes) internet-hozzáférési szolgáltatókra is kiterjeszti. A szolgáltatás nyújtásához a szolgáltató a végberendezésen nem követelhet rendszeres azonosítást, és nem kötheti egyedi készülékbeállításokhoz, kivéve a Wi-Fi hálózat nevét és jelszavát. Az előfizető telefonos ügyfélszolgálaton bármikor ingyenesen kérheti vagy visszavonhatja a szolgáltatást; mobilinternet esetén 48 órán, helyhez kötött szolgáltatásnál 60 napon belül kell aktiválni. Új helyhez kötött szerződésnél vagy új hozzáférési pontnál legkésőbb 60 napon belül el kell indítani a biztonságos szolgáltatást, hacsak a felek későbbi időpontban nem állapodnak meg. A tízezernél kevesebb előfizetővel rendelkező kis szolgáltatók számára a kötelezettség 2027. január 1-jétől alkalmazandó, a rendelet pedig 2026. május 29-én lép hatályba.
Magyar Közlöny 53. szám: 18 tételből 3 kiemelt.
A 2026. évi központi költségvetésről
Elrendelte a 2026. évi központi költségvetés teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát, mivel annak tényleges helyzete átláthatatlan.
Részletes magyarázat
A Kormány megállapította, hogy a 2026. évi központi költségvetés tényleges helyzete átláthatatlan, ezért elrendelte annak teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát. A felülvizsgálat végrehajtásáért a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. június 30-i határidőt szab a feladat elvégzésére.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról
Elrendelte a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát és a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.
Részletes magyarázat
A Kormány megállapította, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását szabályozó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata szükséges. Ennek megfelelően elrendelte a vonatkozó joganyag átvilágítását és az új szabályozás előkészítését. A feladatért több miniszter együttesen felel, köztük a belügyminiszter, a gazdasági és energetikai miniszter, valamint az igazságügyi miniszter. A határidő folyamatos, így a munkát azonnal meg kell kezdeni.
A csődeljárásokról és felszámolási eljárásokról
Elrendelte a csődeljárásokról és felszámolási eljárásokról szóló jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát az átláthatóság növelése és a visszaélések megelőzése érdekében.
Részletes magyarázat
A Kormány megállapította, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kapcsolódó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata szükséges. A cél, hogy a szabályok a jövőben átláthatóak legyenek, elkerülhetők legyenek a visszaélések, és a gazdasági átláthatóságot, közbizalmat erősítő, közfeladat-orientált működés lépjen életbe. A felülvizsgálatért és a jogalkotás előkészítéséért az igazságügyi miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter és a pénzügyminiszter felel. A határozat 2026. július 15-i határidőt szab a feladat elvégzésére.
Magyar Közlöny 41. szám: 5 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
A rendelet előírja, hogy a reklámadó mértéke 2026. július 1-jét követően is az adóalap 0 százaléka marad, így a reklámadó alanyainak nem kell többletterhet viselniük.
Részletes magyarázat
A reklámadó 2019. július 1. óta 0 százalékos mértéke 2026. július 1-jén ismét hatályba lépett volna, ami jelentős többletterhet jelentett volna az adóalanyok számára. A Kormány a gazdasági nehézségekre hivatkozva úgy döntött, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a reklámadó törvénytől eltérően az adó mértéke 0 százalék marad. Ennek megfelelően a rendelet 2026. július 1-jétől a reklámadó törvény egyes rendelkezéseit, köztük a 11. § (1) bekezdését és a 12. §-át sem kell alkalmazni. A rendelet a kihirdetését, azaz 2026. április 23-át követő napon lép hatályba.
- Hatálybalépés:
Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet és a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet, 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet
A rendelet módosítja a járó- és fekvőbeteg-szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának pontértékeit, és 2026. május 1-jén lép hatályba, de a megváltozott pontszámokat már a 2026. márciusi teljesítmények elszámolásától alkalmazni kell.
Részletes magyarázat
A belügyminiszteri rendelet az aktív fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátás finanszírozási paramétereit módosítja, többek között a 9/1993. NM rendelet 2., 3. és 15. számú mellékletét. Az 1. mellékletben közölt új járóbeteg-szakellátási tevékenységi kódlista számos szolgáltatás pontértékét megváltoztatja. A módosításokat a kihirdetést követő hónap első napjától, 2026. május 1-jétől kell hatályba léptetni, ugyanakkor a rendelet kimondja, hogy a megállapított mellékleteket a 2026. márciusi havi teljesítmények elszámolásától kell alkalmazni. A változások az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások költségelszámolását érintik.
Magyar Közlöny 39. szám: 3 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A kamatstoppal, az árrésstoppal és a védett üzemanyagárral kapcsolatos egyes rendelkezések módosításáról
A rendelet hatályon kívül helyezi a kamatstop, az árrésstop és a védett üzemanyagár lejárati idejét rögzítő rendelkezéseket, ezzel ezek az intézkedések határozatlan ideig fennmaradnak.
Részletes magyarázat
A módosítás törli a 782/2021. kormányrendeletből a „2026. június 30-ig” szövegrészt, így a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja nem szűnik meg a korábban tervezett időpontban. A 42/2025. kormányrendelet 9. §-ának és a 93/2025. kormányrendelet 7. §-ának hatályon kívül helyezésével az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopja is határozatlan ideig érvényben marad. Hasonlóképpen, az 51/2026. kormányrendelet 3. §-ának törlése biztosítja, hogy az üzemanyagok védett ára továbbra is fennmaradjon. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 36. szám: 19 tételből 1 kiemelt.
A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos adatszolgáltatásról
A veszélyhelyzet alatt a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban érintett nagykereskedőknek és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek napi részletes adatszolgáltatást kell teljesíteniük a NAV felé.
Részletes magyarázat
Az 1. mellékletben felsorolt szervezetek a kőolaj- és üzemanyag-ellátással kapcsolatos adatokat (készletek, értékesítési mennyiségek, import stb.) kötelesek a tárgynapot követő nap 12 óráig elektronikusan megküldeni a NAV-nak. A NAV határozatban további, a mellékletben nem szereplő szervezetektől is kérhet adatot, és az adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva sem lehet megtagadni. A beérkező adatok az üzemanyagellátás védelmét szolgáló hatósági ellenőrzések és az ellátásbiztonsági döntések alapját képezik, a NAV naponta ad át összesítéseket az energiapolitikáért felelős miniszternek, az iparügyekért felelős miniszternek és a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén 20 millió és 2 milliárd forint közötti bírság szabható ki, a bírságoló határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség. A töltőállomásoknak a jövőben a nyugtákon fel kell tüntetniük az üzemanyag kategóriáját jelölő kódot (pl. #NB# normál benzin), de ennek alkalmazása a NAV későbbi tájékoztatóját követő ötödik naptól lesz kötelező.
Teendő: Az érintett adatszolgáltatóknak naponta a tárgynapot követő nap 12 óráig kell elektronikus adatszolgáltatást teljesíteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára.
Magyar Közlöny 34. szám: 7 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az autópályák, autóutak és főutak használatért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet és a mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj megfizetése alóli mentesülésének részletes szabályairól szóló 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet, 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet
2026. május 1-jétől a viszonylati jegyek érvényességi ideje 120-ról 300 percre nő, és módosul a mezőgazdasági termelők útdíjmentességi szabályozása, beleértve a jogosulti kör és a mentesített termékek körének változását.
Részletes magyarázat
A rendelet módosítja a 209/2013. Korm. rendeletet, így a viszonylati jegy érvényességi ideje 120 percről 300 percre hosszabbodik. A mezőgazdasági termelői útdíjmentesség szabályozása is megváltozik: a 243/2013. Korm. rendelet 1. §-a új fogalommeghatározást vezet be, amely szerint mezőgazdasági termelőnek az minősül, akinek árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, illetve az elismert termelői csoportok és szervezetek. A díjmentes viszonylati jegy iránti kérelmet a települési jegyzőnél kell benyújtani, és a kiadott hatósági bizonyítvány élőállat esetén legfeljebb 30 napig, termény esetén a betakarítás időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes. A rendelet új 3. mellékletben sorolja fel a mentességi körbe tartozó termékeket (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, élőállatok stb.), és hatályon kívül helyezi a korábbi 1. és 2. mellékletet.
- Hatálybalépés:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt a mezőgazdasági termékeket szállító fuvarozók díjmentes viszonylati jegyet igényelhetnek, a tévesen alacsonyabb díjkategóriát bejelentők pedig mentesülhetnek a bírság alól, ha a különbözetet 30 napon belül megfizetik.
Részletes magyarázat
A rendelet az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet alatt eltérő szabályokat alkalmaz. Az üzembentartók, akik jóhiszeműen, de tévesen alacsonyabb tengelyszámú vagy környezetvédelmi kategóriájú járművet jelentettek be, és így kevesebb útdíjat fizettek, a bírság kiszabásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül igazolhatják a különbözet megfizetését, és ezzel mentesülnek a közigazgatási bírság alól. Ez a kedvezmény ugyanazon jármű és üzembentartó esetén 60 napon belül csak egyszer vehető igénybe. A mezőgazdasági termékeket (melléklet szerinti gabonafélék, olajos magvak, élőállatok, tej, zöldség-gyümölcs, takarmány, cukorrépa) szállító fuvarozók a települési jegyzőnél kérelmezhetnek díjmentes viszonylati jegyet, amely a termék kizárólagos szállítására jogosít, és a jegy a kiváltás napjától a tárgyév december 31-ig (cukorrépa esetén szeptember 1-jétől január 30-ig) érvényes. A jegyző a kérelemről 5 napon belül dönt. A rendelet 2026. május 1-jén lép hatályba.
Teendő: A jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságot elkerülheti, ha a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül igazolja az útdíjkülönbözet megfizetését a hatóság felé.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtását szolgáló és egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A rendelet több agrártámogatási miniszteri rendeletet módosít az eljárási hatékonyság növelése, a jogszabályi pontosítások és a termelői adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.
Részletes magyarázat
A módosítás érinti a dohány szerkezetátalakítási program szabályait: a termelő nyilatkozhat az élőmunka-ráfordításról az egységes kérelemben, és a kincstári ellenőrzés minden termelő 3%-ára terjed ki. Az egységes kérelem szabályozásában pontosítják az ideiglenes gyep, másodvetés és egyéb fogalmak meghatározását, új támogatási konstrukciókat illesztenek be, a termesztőberendezés alatti növényeknél georeferált fénykép beküldési határidejét rögzítik (főnövény: szeptember 30., másodvetés: következő év január 15.). A KAP feltételességi rendeletben mentesítik az ellenőrzés és jogkövetkezmények alól a legfeljebb 10 hektáros, illetve a HMKÁ 7 előírás alól a legfeljebb 30 hektáros termelőket, és az ökológiai gazdálkodással érintett területeket automatikusan megfelelőnek tekintik több HMKÁ előírásnak. Az Agro-ökológiai Programról szóló rendelet bevezeti a komposztkészítmény fogalmát, valamint pontosítja a gyakorlatok teljesítési feltételeit és a tarlómagasságra, sorköztakarásra vonatkozó előírásokat.
Teendő: A termesztőberendezés alatti növények esetében a betakarítás megkezdése előtt georeferált fényképet kell beküldeni az egységes kérelem felületére. A fényképet főnövény esetén tárgyév szeptember 30-ig, másodvetés esetén a következő év január 15-ig kell beküldeni.
Magyar Közlöny 33. szám: 13 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
A rendelet meghatározza a 2026-ban kezdődő nyugellátások számításához használandó valorizációs szorzószámokat, amelyek a korábbi évek kereseteit igazítják a nyugdíj előtti év kereseti szintjéhez.
Részletes magyarázat
A kormányrendelet a 2026. évi kezdő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokhoz rögzíti a valorizációs szorzókat. A 2. számú melléklet 1950-től 2024-ig minden évre tartalmaz egy szorzószámot, amelyek alapján számítják át a korábbi kereseteket a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjére. Az új melléklet a korábbi 2. számú melléklet helyébe lép. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.