A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 39. szám: 3 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A kamatstoppal, az árrésstoppal és a védett üzemanyagárral kapcsolatos egyes rendelkezések módosításáról
A rendelet hatályon kívül helyezi a kamatstop, az árrésstop és a védett üzemanyagár lejárati idejét rögzítő rendelkezéseket, ezzel ezek az intézkedések határozatlan ideig fennmaradnak.
Részletes magyarázat
A módosítás törli a 782/2021. kormányrendeletből a „2026. június 30-ig” szövegrészt, így a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja nem szűnik meg a korábban tervezett időpontban. A 42/2025. kormányrendelet 9. §-ának és a 93/2025. kormányrendelet 7. §-ának hatályon kívül helyezésével az élelmiszerek és drogériai termékek árrésstopja is határozatlan ideig érvényben marad. Hasonlóképpen, az 51/2026. kormányrendelet 3. §-ának törlése biztosítja, hogy az üzemanyagok védett ára továbbra is fennmaradjon. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 36. szám: 19 tételből 1 kiemelt.
A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos adatszolgáltatásról
A veszélyhelyzet alatt a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban érintett nagykereskedőknek és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek napi részletes adatszolgáltatást kell teljesíteniük a NAV felé.
Részletes magyarázat
Az 1. mellékletben felsorolt szervezetek a kőolaj- és üzemanyag-ellátással kapcsolatos adatokat (készletek, értékesítési mennyiségek, import stb.) kötelesek a tárgynapot követő nap 12 óráig elektronikusan megküldeni a NAV-nak. A NAV határozatban további, a mellékletben nem szereplő szervezetektől is kérhet adatot, és az adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva sem lehet megtagadni. A beérkező adatok az üzemanyagellátás védelmét szolgáló hatósági ellenőrzések és az ellátásbiztonsági döntések alapját képezik, a NAV naponta ad át összesítéseket az energiapolitikáért felelős miniszternek, az iparügyekért felelős miniszternek és a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén 20 millió és 2 milliárd forint közötti bírság szabható ki, a bírságoló határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség. A töltőállomásoknak a jövőben a nyugtákon fel kell tüntetniük az üzemanyag kategóriáját jelölő kódot (pl. #NB# normál benzin), de ennek alkalmazása a NAV későbbi tájékoztatóját követő ötödik naptól lesz kötelező.
Teendő: Az érintett adatszolgáltatóknak naponta a tárgynapot követő nap 12 óráig kell elektronikus adatszolgáltatást teljesíteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára.
Magyar Közlöny 34. szám: 7 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az autópályák, autóutak és főutak használatért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet és a mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj megfizetése alóli mentesülésének részletes szabályairól szóló 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet, 243/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet
2026. május 1-jétől a viszonylati jegyek érvényességi ideje 120-ról 300 percre nő, és módosul a mezőgazdasági termelők útdíjmentességi szabályozása, beleértve a jogosulti kör és a mentesített termékek körének változását.
Részletes magyarázat
A rendelet módosítja a 209/2013. Korm. rendeletet, így a viszonylati jegy érvényességi ideje 120 percről 300 percre hosszabbodik. A mezőgazdasági termelői útdíjmentesség szabályozása is megváltozik: a 243/2013. Korm. rendelet 1. §-a új fogalommeghatározást vezet be, amely szerint mezőgazdasági termelőnek az minősül, akinek árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, illetve az elismert termelői csoportok és szervezetek. A díjmentes viszonylati jegy iránti kérelmet a települési jegyzőnél kell benyújtani, és a kiadott hatósági bizonyítvány élőállat esetén legfeljebb 30 napig, termény esetén a betakarítás időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes. A rendelet új 3. mellékletben sorolja fel a mentességi körbe tartozó termékeket (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, élőállatok stb.), és hatályon kívül helyezi a korábbi 1. és 2. mellékletet.
- Hatálybalépés:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
A veszélyhelyzet ideje alatt a mezőgazdasági termékeket szállító fuvarozók díjmentes viszonylati jegyet igényelhetnek, a tévesen alacsonyabb díjkategóriát bejelentők pedig mentesülhetnek a bírság alól, ha a különbözetet 30 napon belül megfizetik.
Részletes magyarázat
A rendelet az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet alatt eltérő szabályokat alkalmaz. Az üzembentartók, akik jóhiszeműen, de tévesen alacsonyabb tengelyszámú vagy környezetvédelmi kategóriájú járművet jelentettek be, és így kevesebb útdíjat fizettek, a bírság kiszabásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül igazolhatják a különbözet megfizetését, és ezzel mentesülnek a közigazgatási bírság alól. Ez a kedvezmény ugyanazon jármű és üzembentartó esetén 60 napon belül csak egyszer vehető igénybe. A mezőgazdasági termékeket (melléklet szerinti gabonafélék, olajos magvak, élőállatok, tej, zöldség-gyümölcs, takarmány, cukorrépa) szállító fuvarozók a települési jegyzőnél kérelmezhetnek díjmentes viszonylati jegyet, amely a termék kizárólagos szállítására jogosít, és a jegy a kiváltás napjától a tárgyév december 31-ig (cukorrépa esetén szeptember 1-jétől január 30-ig) érvényes. A jegyző a kérelemről 5 napon belül dönt. A rendelet 2026. május 1-jén lép hatályba.
Teendő: A jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott bírságot elkerülheti, ha a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül igazolja az útdíjkülönbözet megfizetését a hatóság felé.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtását szolgáló és egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A rendelet több agrártámogatási miniszteri rendeletet módosít az eljárási hatékonyság növelése, a jogszabályi pontosítások és a termelői adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.
Részletes magyarázat
A módosítás érinti a dohány szerkezetátalakítási program szabályait: a termelő nyilatkozhat az élőmunka-ráfordításról az egységes kérelemben, és a kincstári ellenőrzés minden termelő 3%-ára terjed ki. Az egységes kérelem szabályozásában pontosítják az ideiglenes gyep, másodvetés és egyéb fogalmak meghatározását, új támogatási konstrukciókat illesztenek be, a termesztőberendezés alatti növényeknél georeferált fénykép beküldési határidejét rögzítik (főnövény: szeptember 30., másodvetés: következő év január 15.). A KAP feltételességi rendeletben mentesítik az ellenőrzés és jogkövetkezmények alól a legfeljebb 10 hektáros, illetve a HMKÁ 7 előírás alól a legfeljebb 30 hektáros termelőket, és az ökológiai gazdálkodással érintett területeket automatikusan megfelelőnek tekintik több HMKÁ előírásnak. Az Agro-ökológiai Programról szóló rendelet bevezeti a komposztkészítmény fogalmát, valamint pontosítja a gyakorlatok teljesítési feltételeit és a tarlómagasságra, sorköztakarásra vonatkozó előírásokat.
Teendő: A termesztőberendezés alatti növények esetében a betakarítás megkezdése előtt georeferált fényképet kell beküldeni az egységes kérelem felületére. A fényképet főnövény esetén tárgyév szeptember 30-ig, másodvetés esetén a következő év január 15-ig kell beküldeni.
Magyar Közlöny 33. szám: 13 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
A rendelet meghatározza a 2026-ban kezdődő nyugellátások számításához használandó valorizációs szorzószámokat, amelyek a korábbi évek kereseteit igazítják a nyugdíj előtti év kereseti szintjéhez.
Részletes magyarázat
A kormányrendelet a 2026. évi kezdő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokhoz rögzíti a valorizációs szorzókat. A 2. számú melléklet 1950-től 2024-ig minden évre tartalmaz egy szorzószámot, amelyek alapján számítják át a korábbi kereseteket a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjére. Az új melléklet a korábbi 2. számú melléklet helyébe lép. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
- Hatálybalépés:
A tranzitút-hálózaton való közlekedéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A magyarországi célállomással nem rendelkező nehéz tehergépkocsik kizárólag a tranzitút-hálózatot használhatják, és a behajtási tilalom megszegéséért 400 000 forint bírság szabható ki.
Részletes magyarázat
A rendelet módosítja a KRESZ-t, és előírja, hogy a magyarországi célállomással nem rendelkező nehéz tehergépkocsik kizárólag a tranzitút-hálózaton közlekedhetnek. A jogsértésért a 410/2007. és a 156/2009. kormányrendelet alapján 400 000 forint közigazgatási bírság állapítható meg. Emellett frissülnek a közlekedési előéleti pontrendszer és a bírságolás mellékletei is. A rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 32. szám: 9 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A védett árral kapcsolatos kiegészítő részletszabályokról
A rendelet kiegészíti a védett áras üzemanyagellátás szabályait: a stratégiai készletből nem részesülő töltőállomásoknak ellátási szerződést kell kötniük, akár 150 millió forint bírság terhe mellett; előírja a készletek folyamatos visszapótlását és új bírságot vezet be az exporttilalom megsértőivel szemben.
Részletes magyarázat
A rendelet a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet és a biztonsági kőolajtermék-készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet. Az 1. § (4) bekezdése előírja, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomás (kivéve az üzemi töltőállomást) köteles a védett áras termékekre ellátási szerződést kötni olyan nagykereskedővel, aki a felszabadított készlet átvételére jogosult. E kötelezettség vagy a 3. § (5) bekezdés szerinti egyéb kötelezettség megsértése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10 milliótól 150 millió forintig terjedő bírságot szab ki (9. § (5a)). A visszapótlást részletesen szabályozza: a Szövetségnek havonta legalább az előző havi védett áras értékesítés mennyiségét vissza kell pótolnia piaci áron, amelynek felső határa 2026. szeptember 30-ig a Platts jegyzés + 120 USD/tonna, 2026. október 1-jétől + 80 USD/tonna (motorbenzin és gázolaj esetén), a forintosítás a MNB tárgyhavi átlagos dollárárfolyamán történik. A legalább 1200 tonnát vásárló tagoknak a visszapótlásra 9 napon belül ajánlatot kell tenniük. Az exporttilalom megszegése esetén a bírság 100 milliótól 5 milliárd forintig terjed, de legalább a jogellenesen kivitt készlet piaci értékének háromszorosa; a bírságot 15 napon belül kell megfizetni, fellebbezés nincs. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, kivéve az 1. alcímet, amely a harmadik napon.
Teendő: Az 1200 tonnánál több üzemanyagot a Szövetségtől vásárló tagok a visszapótlásra vonatkozó ajánlatukat a rendelet hatálybalépését követő 9. napig kötelesek benyújtani.
- Hatálybalépés:
A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról 1913 1/2026. JEH határozat A súlyos gondatlanság polgári jogi fogalmának értelmezéséről a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénnyel összefüggésben 1916 Köf.5.003/2026/3. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata
Módosított jogszabály: 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet, 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet
A rendelet lehetővé teszi, hogy – szigorú feltételek mellett – a gyógyszerészek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók is felírhassanak társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszereket elektronikus vényen.
Részletes magyarázat
A belügyminiszter 9/2026. (III. 25.) BM rendelete módosítja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek szabályozását. A gyógyszerészek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók – amennyiben a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze vagy a háziorvos lehetővé teszi – elektronikus vényen rendelhetnek gyógyszert. Első alkalommal akkor, ha a beteg háziorvosa a megelőző fél éven belül az adott gyógyszerből legalább 120 napra elegendő mennyiséget rendelt, és a beteg azt kiváltotta; további rendelés feltétele, hogy az utolsó kiadás orvosi vény alapján történt, és az EESZT-ben nincs érvényes orvosi vény. Kábítószert és pszichotróp anyagokat nem rendelhetnek. A felírt mennyiség legfeljebb 30 napra elegendő (kivéve, ha a legkisebb csomagolás ezt meghaladja). A gyógyszerész a felírással egyidejűleg köteles kiadni a gyógyszert; az ápoló által kiállított vény öt napig használható fel. A társadalombiztosítási támogatási jogcím megegyezik a háziorvos által felírt gyógyszerekével. A rendelet a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 27. szám: 15 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A védett árral kapcsolatos kiegészítő részletszabályokról
A rendelet kiterjeszti a védett ár alkalmazását a telephelyi fogadóhelyre történő kiszállításra, bevezeti a stratégiai készletből származó üzemanyagok értékesítéséhez kapcsolódó napi adatszolgáltatási kötelezettséget, megtiltja a felszabadított készletek kivitelét, és 100 milliótól 5 milliárd forintig terjedő bírságot helyez kilátásba a tilalom megszegéséért.
Részletes magyarázat
A rendelet módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: meghatározza a jármű üzemanyagtank fogalmát, kiterjeszti a védett árat a telephelyi fogadóhelyre történő kiszállításra, valamint a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben történő utántöltésére, és szabályozza a rendszám nélküli járművek magyar honosságának okirati ellenőrzését. Módosítja a jövedéki adó mértékének meghatározásáról szóló 51/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség készletéből felszabadított gázolaj jövedéki adója 128 280 Ft/ezer liter. A biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet is érinti: megtiltja a felszabadított készlet kivitelét, illetve olyan értékesítését, ami kivitelt eredményezne, és megsértése esetére 100 milliótól 5 milliárd forintig terjedő, jogorvoslatot kizáró bírságot ír elő. A felszabadított készletből származó üzemanyagot csak belföldi töltőállomás-hálózatban vagy telephelyi fogadóhelyen lehet kiskereskedelmi vagy végfelhasználási céllal értékesíteni. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2026. március 13-án lép hatályba.
Teendő: A stratégiai készletből felszabadított terméket értékesítő vagy átadó tagoknak és nagykereskedő viszonteladóiknak a tárgynapot követő nap 12 óráig elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteniük az állami adó- és vámhatóság felé.
Magyar Közlöny 26. szám: 14 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A védett árral kapcsolatos kiegészítő részletszabályokról
A védett áras tankoláshoz a benzinkutaknak ezentúl rögzíteniük és az adóhatóságnak továbbítaniuk kell a járművek forgalmi engedélyének vagy rendszámának adatait.
Részletes magyarázat
A rendelet előírja, hogy a védett áron történő tankoláskor a benzinkút üzemeltetőjének le kell olvasnia a forgalmi engedély vonalkódját, vagy fel kell jegyeznie a jármű rendszámát, és ezeket az adatokat tárolnia kell. Az üzemeltető ezeket az adatokat továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak adóügyi ellenőrzés céljából. A rendelet kötelezővé teszi, hogy az üzemanyagtöltő állomások biztosítsák a védett árra jogosult járművek kiszolgálását. Nem vonatkozik a szabályozás azokra a töltőállomásokra, amelyek kizárólag automata kutakból állnak, és ahol a védett áras termékre való jogosultság személyes ellenőrzése nem megoldható.
- Hatálybalépés:
A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről
Új szabályok szerint, félévente kell az MNB-nek bevallást benyújtaniuk a felügyeleti díj fizetésére kötelezett pénzügyi szervezeteknek.
Részletes magyarázat
A rendelet részletesen meghatározza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére felügyeleti díj fizetésére kötelezett pénzügyi szervezetek körét, beleértve a hitelintézeteket, pénztárakat, biztosítókat, befektetési vállalkozásokat és kriptoeszköz-szolgáltatókat. A változó díjat félévente kell kiszámítani, és a tárgyfélévet követő hónap utolsó napjáig kell benyújtani a bevallást. Előírja a díj napi alapú arányosítását, ha a tevékenységet nem a teljes időszakban végezték, és meghatározza az eljárást arra az esetre is, ha a díjmérték év közben megváltozik. A 2023-as hasonló tárgyú MNB rendelet hatályát veszti.
Teendő: A pénzügyi szervezeteknek a felügyeleti változó díjra vonatkozó bevallást első alkalommal a 2026. I. naptári félévre vonatkozóan kell teljesíteniük e rendelet szabályai szerint.
Magyar Közlöny 25. szám: 4 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátás védelméről
A kormány védett árat vezet be a benzinre (595 Ft/l) és a gázolajra (615 Ft/l) a magyar rendszámú járművek számára, valamint szigorú ellenőrzési, beszámolási és szankciós szabályokat ír elő a benzinkutaknak.
Részletes magyarázat
A kormányrendelet védett kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árat határoz meg az ESZ-95-ös motorbenzinre 595 forint/liter, a dízelgázolajra 615 forint/liter bruttó áron. A védett ár csak a magyar rendszámú gépjárműveket, illetve viszonosság alapján egyes külföldi járműveket illeti meg. A benzinkutak üzemeltetői kötelesek ellenőrizni a jármű rendszámát és forgalmi engedélyét, a védett árat jól látható helyen feltüntetni, a kútoszlopon viszont a piaci árat kell alkalmazni. A rendelet részletezi az üzemszünet szabályait, a nyilvántartott szolgáltatók kijelölését, és a hatósági ellenőrzés, valamint a bírságok (akár 3 millió, egyes esetekben 15 millió forintig) és az ideiglenes üzemeltetési tilalom alkalmazásának feltételeit. Emellett exportkorlátozást rendel el a nyers kőolajra és a védett áras termékekre.
Teendő: A benzinkutak üzemeltetői 30 napon belül jelentkezzenek a kereskedelemért felelős miniszternél nyilvántartott szolgáltatóként; havonta 5-ig küldjenek bevallást a beszállítónak és a NAV-nak a nem védett áron értékesített, de védett áron beszerzett üzemanyag mennyiségéről, és 15-ig fizessék meg a különbözetet; a védett áras tankolásnál kötelező ellenőrizni a jármű rendszámát és forgalmi engedélyét.
- Hatálybalépés:
A jövedéki adó mértékének a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzet idején történő meghatározásáról
A rendelet 2026. március 10-től ideiglenesen csökkenti a benzin jövedéki adóját 139 550 Ft/ezer literre, a gázolajét pedig 128 280 Ft/ezer literre, és a hatálya 2026. május 1-jén szűnik meg.
Részletes magyarázat
A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a jövedékiadó-törvénytől eltérő, alacsonyabb jövedékiadó-mértéket állapít meg: az ESZ-95-ös benzin után 139 550 forintot ezer literenként, a dízelgázolaj után pedig 128 280 forintot ezer literenként. Az új adómérték 2026. március 10-én lép hatályba, és 2026. május 1-jén hatályát veszti, így a kedvezmény közel két hónapig marad érvényben. Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az üzemanyagárak védett szinten tartásához a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetben. Az alacsonyabb adó közvetlenül az üzemanyag-forgalmazókat érinti, és közvetve a fogyasztók számára is kedvezőbb üzemanyagárakat eredményezhet.
Magyar Közlöny 24. szám: 26 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
A 2026. évben az állam átvállalja a mezőgazdasági termelők öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatának vízszolgáltatási díját, amelyet a vízügyi szerveknek két részletben – 2026. június 15-ig és november 30-ig – a központi költségvetésből fizet meg.
Részletes magyarázat
A 38/2026. (III. 5.) kormányrendelet a 115/2014. (IV. 3.) kormányrendeletet új 8/G. §-sal egészíti ki. Ennek értelmében a 2026. évben a mezőgazdasági termelőknek nem kell megfizetniük az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját, mert azt az állam átvállalja. Az állam a díjat a vízügyi igazgatási szerveknek a központi költségvetésből két részletben biztosítja: 2026. június 15-ig és november 30-ig. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi szervek költségeit összesíti, és két ütemben (július 31-ig és december 31-ig) tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert. Az intézkedés a mezőgazdasági termelők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és versenyképességük megőrzését szolgálja.
A mezőgazdasági termelők mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos 2026. évi vízszolgáltatási díjának központi költségvetésből történő biztosításáról
A Kormány döntött arról, hogy a mezőgazdasági termelők 2026. évi vízszolgáltatási díját a központi költségvetésből biztosítja, és amennyiben a tényleges költségek meghaladják a rendelkezésre álló forrást, az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter közösen előterjesztést tesz a többletforrások biztosítására.
Részletes magyarázat
A 1068/2026. (III. 5.) kormányhatározat értelmében a Kormány egyetért a mezőgazdasági termelők 2026. évi öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízszolgáltatási díjának állami átvállalásával és annak központi költségvetésből való finanszírozásával. A határozat rendelkezik arról is, hogy ha a tényleges költségek meghaladják a 2026. évi költségvetésben erre a célra elkülönített forrást, akkor az agrárminiszter az energiaügyi miniszter bevonásával előterjesztést készít a szükséges többletforrás biztosítása érdekében. A feladatért felelős miniszterek az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter, a határidő pedig „a felmerülés ütemében”. A döntés biztosítja a vízszolgáltatási díj átvállalásához szükséges költségvetési fedezetet és a váratlan többletköltségek kezelésének eljárását.
Magyar Közlöny 21. szám: 28 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzetre tekintettel történő eltérő alkalmazásáról
Cégleválás esetén a jogutód halasztottan teljesítheti a helyi iparűzési adóelőleg-bejelentést, a jogelőd pedig nyilatkozattal módosíthatja adóelőlegét, és kérheti a túlfizetés átvezetését a jogutód adószámlájára.
Részletes magyarázat
A rendelet a Polgári Törvénykönyv szerinti leválás esetén eltérő szabályokat vezet be a helyi iparűzési adóelőlegre. A jogutód a soron következő adóelőleg-részlet esedékessége előtti 15. napig jelentheti be adóelőlegét, és ezt a jogelőd is megteheti. A jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhat a tárgyévre várható adó összegéről, ami alapján az adóhatóság módosítja az előlegeket. A jogelőd az esedékessé vált kötelezettségeket meghaladó befizetést átvezettetheti a jogutód adószámlájára, ami a jogutód által teljesített befizetésnek minősül. A rendelet 2026. február 27-én lép hatályba, és a hatálybalépést követően hatályosuló leválásokra kell alkalmazni.
- Hatálybalépés:
A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet
A hitelfedezeti szabályok kiterjednek a jelzáloghitelekre, deviza jelzáloghitelnél a kitettség maximuma az ingatlan forgalmi értékének 35%-ára (lízing esetén 40%-ára) korlátozódik, és a szabályozás egységesen a „jelzáloghitel” kifejezést használja.
Részletes magyarázat
A rendelet bevezeti a jelzáloghitel fogalmát a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásában. Deviza jelzáloghitel esetén a hitelkérelem elbírálásakor a kitettség értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 35%-át, pénzügyi lízingnél pedig 40%-át. Több szakaszban az „ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel” szövegrészek helyébe a „jelzáloghitel” kifejezés lép, ami terminológiai egyszerűsítést jelent. A módosítás a kihirdetését követő napon, 2026. február 27-én lép hatályba.
- Hatálybalépés:
A használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer igénybevételével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról
Az útdíjrendszer üzemeltetésében és fejlesztésében közreműködőként a NISZ Zrt. is kijelölésre kerül, és 2026. július 1-jét követően az útdíj alapmértéke a 2026. január 1-jei szinten marad.
Részletes magyarázat
A rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba. Az útdíjszolgáltatási közreműködők közé az i-Cell Mobilsoft Zrt. mellé a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is belép. Hatályát veszti az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. ITM rendelet egyik mellékletének egy sora, és nem lép hatályba a 46/2025. ÉKM rendelet 2. §-a. A bevezető szöveg rögzíti, hogy az útdíjköteles elemi útszakaszok infrastruktúradíjának alapmértéke 2026. július 1-jét követően sem változik, marad a 2026. január 1-jei szint.
Magyar Közlöny 19. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. február 25-től 6,25%.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján rendeletet alkotott a jegybanki alapkamatról. A rendelet az alapkamatot 6,25%-ban rögzíti, és 2026. február 25-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 45/2024. (IX. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.