A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 33. szám: 13 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A tranzitút-hálózaton való közlekedéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
A magyarországi célállomással nem rendelkező nehéz tehergépkocsik kizárólag a tranzitút-hálózatot használhatják, és a behajtási tilalom megszegéséért 400 000 forint bírság szabható ki.
Részletes magyarázat
A rendelet módosítja a KRESZ-t, és előírja, hogy a magyarországi célállomással nem rendelkező nehéz tehergépkocsik kizárólag a tranzitút-hálózaton közlekedhetnek. A jogsértésért a 410/2007. és a 156/2009. kormányrendelet alapján 400 000 forint közigazgatási bírság állapítható meg. Emellett frissülnek a közlekedési előéleti pontrendszer és a bírságolás mellékletei is. A rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 32. szám: 9 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A védett árral kapcsolatos kiegészítő részletszabályokról
A rendelet kiegészíti a védett áras üzemanyagellátás szabályait: a stratégiai készletből nem részesülő töltőállomásoknak ellátási szerződést kell kötniük, akár 150 millió forint bírság terhe mellett; előírja a készletek folyamatos visszapótlását és új bírságot vezet be az exporttilalom megsértőivel szemben.
Részletes magyarázat
A rendelet a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet és a biztonsági kőolajtermék-készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet. Az 1. § (4) bekezdése előírja, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomás (kivéve az üzemi töltőállomást) köteles a védett áras termékekre ellátási szerződést kötni olyan nagykereskedővel, aki a felszabadított készlet átvételére jogosult. E kötelezettség vagy a 3. § (5) bekezdés szerinti egyéb kötelezettség megsértése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10 milliótól 150 millió forintig terjedő bírságot szab ki (9. § (5a)). A visszapótlást részletesen szabályozza: a Szövetségnek havonta legalább az előző havi védett áras értékesítés mennyiségét vissza kell pótolnia piaci áron, amelynek felső határa 2026. szeptember 30-ig a Platts jegyzés + 120 USD/tonna, 2026. október 1-jétől + 80 USD/tonna (motorbenzin és gázolaj esetén), a forintosítás a MNB tárgyhavi átlagos dollárárfolyamán történik. A legalább 1200 tonnát vásárló tagoknak a visszapótlásra 9 napon belül ajánlatot kell tenniük. Az exporttilalom megszegése esetén a bírság 100 milliótól 5 milliárd forintig terjed, de legalább a jogellenesen kivitt készlet piaci értékének háromszorosa; a bírságot 15 napon belül kell megfizetni, fellebbezés nincs. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, kivéve az 1. alcímet, amely a harmadik napon.
Teendő: Az 1200 tonnánál több üzemanyagot a Szövetségtől vásárló tagok a visszapótlásra vonatkozó ajánlatukat a rendelet hatálybalépését követő 9. napig kötelesek benyújtani.
- Hatálybalépés:
A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról 1913 1/2026. JEH határozat A súlyos gondatlanság polgári jogi fogalmának értelmezéséről a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénnyel összefüggésben 1916 Köf.5.003/2026/3. számú határozat A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata
Módosított jogszabály: 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet, 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet
A rendelet lehetővé teszi, hogy – szigorú feltételek mellett – a gyógyszerészek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók is felírhassanak társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszereket elektronikus vényen.
Részletes magyarázat
A belügyminiszter 9/2026. (III. 25.) BM rendelete módosítja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek szabályozását. A gyógyszerészek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók – amennyiben a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze vagy a háziorvos lehetővé teszi – elektronikus vényen rendelhetnek gyógyszert. Első alkalommal akkor, ha a beteg háziorvosa a megelőző fél éven belül az adott gyógyszerből legalább 120 napra elegendő mennyiséget rendelt, és a beteg azt kiváltotta; további rendelés feltétele, hogy az utolsó kiadás orvosi vény alapján történt, és az EESZT-ben nincs érvényes orvosi vény. Kábítószert és pszichotróp anyagokat nem rendelhetnek. A felírt mennyiség legfeljebb 30 napra elegendő (kivéve, ha a legkisebb csomagolás ezt meghaladja). A gyógyszerész a felírással egyidejűleg köteles kiadni a gyógyszert; az ápoló által kiállított vény öt napig használható fel. A társadalombiztosítási támogatási jogcím megegyezik a háziorvos által felírt gyógyszerekével. A rendelet a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 27. szám: 15 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A védett árral kapcsolatos kiegészítő részletszabályokról
A rendelet kiterjeszti a védett ár alkalmazását a telephelyi fogadóhelyre történő kiszállításra, bevezeti a stratégiai készletből származó üzemanyagok értékesítéséhez kapcsolódó napi adatszolgáltatási kötelezettséget, megtiltja a felszabadított készletek kivitelét, és 100 milliótól 5 milliárd forintig terjedő bírságot helyez kilátásba a tilalom megszegéséért.
Részletes magyarázat
A rendelet módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: meghatározza a jármű üzemanyagtank fogalmát, kiterjeszti a védett árat a telephelyi fogadóhelyre történő kiszállításra, valamint a mezőgazdasági gépek és vízijárművek helyben történő utántöltésére, és szabályozza a rendszám nélküli járművek magyar honosságának okirati ellenőrzését. Módosítja a jövedéki adó mértékének meghatározásáról szóló 51/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség készletéből felszabadított gázolaj jövedéki adója 128 280 Ft/ezer liter. A biztonsági kőolajtermék készletek felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet is érinti: megtiltja a felszabadított készlet kivitelét, illetve olyan értékesítését, ami kivitelt eredményezne, és megsértése esetére 100 milliótól 5 milliárd forintig terjedő, jogorvoslatot kizáró bírságot ír elő. A felszabadított készletből származó üzemanyagot csak belföldi töltőállomás-hálózatban vagy telephelyi fogadóhelyen lehet kiskereskedelmi vagy végfelhasználási céllal értékesíteni. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2026. március 13-án lép hatályba.
Teendő: A stratégiai készletből felszabadított terméket értékesítő vagy átadó tagoknak és nagykereskedő viszonteladóiknak a tárgynapot követő nap 12 óráig elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteniük az állami adó- és vámhatóság felé.
Magyar Közlöny 26. szám: 14 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A védett árral kapcsolatos kiegészítő részletszabályokról
A védett áras tankoláshoz a benzinkutaknak ezentúl rögzíteniük és az adóhatóságnak továbbítaniuk kell a járművek forgalmi engedélyének vagy rendszámának adatait.
Részletes magyarázat
A rendelet előírja, hogy a védett áron történő tankoláskor a benzinkút üzemeltetőjének le kell olvasnia a forgalmi engedély vonalkódját, vagy fel kell jegyeznie a jármű rendszámát, és ezeket az adatokat tárolnia kell. Az üzemeltető ezeket az adatokat továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak adóügyi ellenőrzés céljából. A rendelet kötelezővé teszi, hogy az üzemanyagtöltő állomások biztosítsák a védett árra jogosult járművek kiszolgálását. Nem vonatkozik a szabályozás azokra a töltőállomásokra, amelyek kizárólag automata kutakból állnak, és ahol a védett áras termékre való jogosultság személyes ellenőrzése nem megoldható.
- Hatálybalépés:
A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről
Új szabályok szerint, félévente kell az MNB-nek bevallást benyújtaniuk a felügyeleti díj fizetésére kötelezett pénzügyi szervezeteknek.
Részletes magyarázat
A rendelet részletesen meghatározza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére felügyeleti díj fizetésére kötelezett pénzügyi szervezetek körét, beleértve a hitelintézeteket, pénztárakat, biztosítókat, befektetési vállalkozásokat és kriptoeszköz-szolgáltatókat. A változó díjat félévente kell kiszámítani, és a tárgyfélévet követő hónap utolsó napjáig kell benyújtani a bevallást. Előírja a díj napi alapú arányosítását, ha a tevékenységet nem a teljes időszakban végezték, és meghatározza az eljárást arra az esetre is, ha a díjmérték év közben megváltozik. A 2023-as hasonló tárgyú MNB rendelet hatályát veszti.
Teendő: A pénzügyi szervezeteknek a felügyeleti változó díjra vonatkozó bevallást első alkalommal a 2026. I. naptári félévre vonatkozóan kell teljesíteniük e rendelet szabályai szerint.
Magyar Közlöny 25. szám: 4 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátás védelméről
A kormány védett árat vezet be a benzinre (595 Ft/l) és a gázolajra (615 Ft/l) a magyar rendszámú járművek számára, valamint szigorú ellenőrzési, beszámolási és szankciós szabályokat ír elő a benzinkutaknak.
Részletes magyarázat
A kormányrendelet védett kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árat határoz meg az ESZ-95-ös motorbenzinre 595 forint/liter, a dízelgázolajra 615 forint/liter bruttó áron. A védett ár csak a magyar rendszámú gépjárműveket, illetve viszonosság alapján egyes külföldi járműveket illeti meg. A benzinkutak üzemeltetői kötelesek ellenőrizni a jármű rendszámát és forgalmi engedélyét, a védett árat jól látható helyen feltüntetni, a kútoszlopon viszont a piaci árat kell alkalmazni. A rendelet részletezi az üzemszünet szabályait, a nyilvántartott szolgáltatók kijelölését, és a hatósági ellenőrzés, valamint a bírságok (akár 3 millió, egyes esetekben 15 millió forintig) és az ideiglenes üzemeltetési tilalom alkalmazásának feltételeit. Emellett exportkorlátozást rendel el a nyers kőolajra és a védett áras termékekre.
Teendő: A benzinkutak üzemeltetői 30 napon belül jelentkezzenek a kereskedelemért felelős miniszternél nyilvántartott szolgáltatóként; havonta 5-ig küldjenek bevallást a beszállítónak és a NAV-nak a nem védett áron értékesített, de védett áron beszerzett üzemanyag mennyiségéről, és 15-ig fizessék meg a különbözetet; a védett áras tankolásnál kötelező ellenőrizni a jármű rendszámát és forgalmi engedélyét.
- Hatálybalépés:
A jövedéki adó mértékének a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzet idején történő meghatározásáról
A rendelet 2026. március 10-től ideiglenesen csökkenti a benzin jövedéki adóját 139 550 Ft/ezer literre, a gázolajét pedig 128 280 Ft/ezer literre, és a hatálya 2026. május 1-jén szűnik meg.
Részletes magyarázat
A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a jövedékiadó-törvénytől eltérő, alacsonyabb jövedékiadó-mértéket állapít meg: az ESZ-95-ös benzin után 139 550 forintot ezer literenként, a dízelgázolaj után pedig 128 280 forintot ezer literenként. Az új adómérték 2026. március 10-én lép hatályba, és 2026. május 1-jén hatályát veszti, így a kedvezmény közel két hónapig marad érvényben. Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az üzemanyagárak védett szinten tartásához a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetben. Az alacsonyabb adó közvetlenül az üzemanyag-forgalmazókat érinti, és közvetve a fogyasztók számára is kedvezőbb üzemanyagárakat eredményezhet.
Magyar Közlöny 24. szám: 26 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
A 2026. évben az állam átvállalja a mezőgazdasági termelők öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatának vízszolgáltatási díját, amelyet a vízügyi szerveknek két részletben – 2026. június 15-ig és november 30-ig – a központi költségvetésből fizet meg.
Részletes magyarázat
A 38/2026. (III. 5.) kormányrendelet a 115/2014. (IV. 3.) kormányrendeletet új 8/G. §-sal egészíti ki. Ennek értelmében a 2026. évben a mezőgazdasági termelőknek nem kell megfizetniük az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját, mert azt az állam átvállalja. Az állam a díjat a vízügyi igazgatási szerveknek a központi költségvetésből két részletben biztosítja: 2026. június 15-ig és november 30-ig. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi szervek költségeit összesíti, és két ütemben (július 31-ig és december 31-ig) tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert. Az intézkedés a mezőgazdasági termelők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és versenyképességük megőrzését szolgálja.
A mezőgazdasági termelők mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos 2026. évi vízszolgáltatási díjának központi költségvetésből történő biztosításáról
A Kormány döntött arról, hogy a mezőgazdasági termelők 2026. évi vízszolgáltatási díját a központi költségvetésből biztosítja, és amennyiben a tényleges költségek meghaladják a rendelkezésre álló forrást, az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter közösen előterjesztést tesz a többletforrások biztosítására.
Részletes magyarázat
A 1068/2026. (III. 5.) kormányhatározat értelmében a Kormány egyetért a mezőgazdasági termelők 2026. évi öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízszolgáltatási díjának állami átvállalásával és annak központi költségvetésből való finanszírozásával. A határozat rendelkezik arról is, hogy ha a tényleges költségek meghaladják a 2026. évi költségvetésben erre a célra elkülönített forrást, akkor az agrárminiszter az energiaügyi miniszter bevonásával előterjesztést készít a szükséges többletforrás biztosítása érdekében. A feladatért felelős miniszterek az agrárminiszter és az energiaügyi miniszter, a határidő pedig „a felmerülés ütemében”. A döntés biztosítja a vízszolgáltatási díj átvállalásához szükséges költségvetési fedezetet és a váratlan többletköltségek kezelésének eljárását.
Magyar Közlöny 21. szám: 28 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezéseinek a veszélyhelyzetre tekintettel történő eltérő alkalmazásáról
Cégleválás esetén a jogutód halasztottan teljesítheti a helyi iparűzési adóelőleg-bejelentést, a jogelőd pedig nyilatkozattal módosíthatja adóelőlegét, és kérheti a túlfizetés átvezetését a jogutód adószámlájára.
Részletes magyarázat
A rendelet a Polgári Törvénykönyv szerinti leválás esetén eltérő szabályokat vezet be a helyi iparűzési adóelőlegre. A jogutód a soron következő adóelőleg-részlet esedékessége előtti 15. napig jelentheti be adóelőlegét, és ezt a jogelőd is megteheti. A jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhat a tárgyévre várható adó összegéről, ami alapján az adóhatóság módosítja az előlegeket. A jogelőd az esedékessé vált kötelezettségeket meghaladó befizetést átvezettetheti a jogutód adószámlájára, ami a jogutód által teljesített befizetésnek minősül. A rendelet 2026. február 27-én lép hatályba, és a hatálybalépést követően hatályosuló leválásokra kell alkalmazni.
- Hatálybalépés:
A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet
A hitelfedezeti szabályok kiterjednek a jelzáloghitelekre, deviza jelzáloghitelnél a kitettség maximuma az ingatlan forgalmi értékének 35%-ára (lízing esetén 40%-ára) korlátozódik, és a szabályozás egységesen a „jelzáloghitel” kifejezést használja.
Részletes magyarázat
A rendelet bevezeti a jelzáloghitel fogalmát a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásában. Deviza jelzáloghitel esetén a hitelkérelem elbírálásakor a kitettség értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 35%-át, pénzügyi lízingnél pedig 40%-át. Több szakaszban az „ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel” szövegrészek helyébe a „jelzáloghitel” kifejezés lép, ami terminológiai egyszerűsítést jelent. A módosítás a kihirdetését követő napon, 2026. február 27-én lép hatályba.
- Hatálybalépés:
A használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer igénybevételével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról
Az útdíjrendszer üzemeltetésében és fejlesztésében közreműködőként a NISZ Zrt. is kijelölésre kerül, és 2026. július 1-jét követően az útdíj alapmértéke a 2026. január 1-jei szinten marad.
Részletes magyarázat
A rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba. Az útdíjszolgáltatási közreműködők közé az i-Cell Mobilsoft Zrt. mellé a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is belép. Hatályát veszti az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. ITM rendelet egyik mellékletének egy sora, és nem lép hatályba a 46/2025. ÉKM rendelet 2. §-a. A bevezető szöveg rögzíti, hogy az útdíjköteles elemi útszakaszok infrastruktúradíjának alapmértéke 2026. július 1-jét követően sem változik, marad a 2026. január 1-jei szint.
Magyar Közlöny 19. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. február 25-től 6,25%.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján rendeletet alkotott a jegybanki alapkamatról. A rendelet az alapkamatot 6,25%-ban rögzíti, és 2026. február 25-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 45/2024. (IX. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.
Magyar Közlöny 17. szám: 2 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet
A rendelet az éttermi versenyképességi intézkedések hatályát a cukrászdákra is kiterjeszti, és a 2026-ban induló adóévtől a felszolgálási díjat kiveszi a kisvállalati adó alapjából.
Részletes magyarázat
A módosítás a cukrászdákat is bevonja az éttermi adókedvezmények hatálya alá, így ők is élhetnek a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó eltérő szabályokkal. A rendelet új szakasza rögzíti, hogy a felszolgálási díj a kisvállalati adó szempontjából nem számít személyi jellegű kifizetésnek. Ezt a rendelkezést először a 2025. december 31-e után kezdődő adóévben kell alkalmazni, ami a gyakorlatban a 2026-os üzleti évtől mentesíti a felszolgálási díjat a KIVA alól. A jogszabály a kihirdetését követő napon, 2026. február 14-én lép hatályba.
- Hatálybalépés:
A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet
A rendelet a cukrászdák számára is lehetővé teszi, hogy a felszolgálási díj alapjának legfeljebb 20 százalékát akkor is felszolgálási díjnak tekinthessék, ha az nincs külön feltüntetve, és e szabályt a 2026. február 1-jétől keletkezett díjalapokra már alkalmazni kell.
Részletes magyarázat
A módosítás a cukrászdákat is felveszi a felszolgálási díj rugalmas kezelésére jogosultak körébe, így ezek a vállalkozások is élhetnek azzal, hogy az alap 20 százalékát felszolgálási díjként kezeljék akkor is, ha azt nem tüntették fel. A rendelet kiegészül egy új paragrafussal, amely szerint a változtatást első alkalommal a 2026. február 1-jétől keletkező felszolgálási díjalapokra kell alkalmazni. A jogszabály a kihirdetését követő napon, 2026. február 14-én lép hatályba, tehát a visszamenőleges hatályú szabályozás a hatálybalépéstől már érvényesíthető.
Magyar Közlöny 16. szám: 31 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet és a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet, 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet
Az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árcsökkentési intézkedések hatálya 2026. május 31-ig meghosszabbodik.
Részletes magyarázat
A rendelet az élelmiszerárak és a drogériai termékek árának csökkentését célzó korábbi kormányrendeletek hatályát hosszabbítja meg. A módosítás kifejezetten a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 9. §-ában és a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet 7. §-ában szereplő határidőt változtatja meg. Ennek értelmében a korábbi határidő, február 28-a helyébe az új határidő, május 31. lép. A cél a magyar családok védelme és az élelmiszer-infláció további csökkentése.
Magyar Közlöny 12. szám: 15 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről
Az éttermi vendéglátás formájában adott reprezentációs juttatás éves összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig adómentessé válik, 2 százalékra csökken a turizmusfejlesztési hozzájárulás, továbbá a pálinka adott feltételekkel történő juttatása is adómentes.
Részletes magyarázat
A rendelet célja, hogy a vendéglátóipar versenyképességét javítsa. Az intézkedés értelmében az étteremben nyújtott reprezentációs vendéglátás (étel, ital) után a juttató mentesül a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forint értékhatárig. Az adómentesség érvényesítéséhez – ha az értékhatárt meghaladja – negyedévente adóelőleg-fizetési kötelezettség keletkezik. Ezen túlmenően a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2 százalékra mérséklődik az éttermi vendéglátási szolgáltatások után. A szabályozás továbbá adómentességet biztosít a pálinkazárjeggyel ellátott, adóraktárból közvetlenül vásárolt pálinka reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás, üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék keretében történő juttatására, feltéve, hogy a juttató nyilvántartást vezet a beszerzés forrásáról és a felhasználás módjáról. A rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel került kiadásra, és 2026. február 1-jén lép hatályba, első alkalommal a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazandó.
Teendő: A pálinka juttatása esetén a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie a beszerzés forrásáról és a felhasználás módjáról, továbbá az éttermi reprezentációs juttatás 100 millió forint feletti része után negyedévente adóelőleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
A rendelet meghatározza az elektronikus hírközlési építmények építési, bontási és nyilvántartásba vételi eljárásainak szabályait, valamint a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítéséhez szükséges együttműködési kötelezettségeket.
Részletes magyarázat
A szabályozás célja az elektronikus hírközlési szolgáltatások zavartalan működésének biztosítása azáltal, hogy részletes eljárási rendet állapít meg az építésügyi hatósági engedélyezésre (építési, használatbavételi, fennmaradási, bontási engedély), valamint az egyes építési tevékenységek bejelentésére vonatkozóan. A rendelet tartalmazza a hírközlési e-napló vezetésének kötelezettségét az engedélyköteles tevékenységeknél, és meghatározza azokat az eseteket, amikor építési vagy bontási engedély nélkül, illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenység (pl. 6 méternél alacsonyabb antennatartók, előfizetői bekötések). Külön fejezet foglalkozik a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével, amelyhez az érintett szolgáltatóknak 14 napon belül bejelentést kell tenniük a Hatóságnál, és az érintett építmények tulajdonosaival együttműködési megállapodást kell kötniük. A rendelet az európai uniós szabályokkal összhangban került kialakításra, és számos részletes eljárási és műszaki követelményt rögzít.
Teendő: A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítését követő 14 napon belül be kell jelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére nyilvántartásba vétel céljából.
Magyar Közlöny 2. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezéséért 200 000 Ft, az engedély módosításáért 100 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és a kérelmet csak a díj előzetes megfizetése után lehet benyújtani.
Részletes magyarázat
A rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezéséért 200 000 Ft, az engedély módosításáért 100 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. A díjat a kérelem benyújtása előtt kell átutalni vagy készpénzben befizetni az SZTFH megadott számlájára, a közleményben feltüntetve a „bef. arany ig. szolg. díj” szöveget, az adószámot és az eljárás kódját (SZTFH-701 vagy 702). Amennyiben a díj nem vagy hiányosan érkezik be, az SZTFH hiánypótlási felhívást küld, amelyre 8 napon belül kell pótolni a befizetést a felhívás iktatószámának megadásával. A kérelem visszavonása esetén a díj nem visszatéríthető; téves befizetés esetén a hatóság 15 napon belül intézkedik a visszautalásról. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon, 2026. február 8-án lép hatályba.
Teendő: A kérelem benyújtása előtt fizesse meg az igazgatási szolgáltatási díjat a Hatóság 10032000-00362887-00000000 számú számlájára, az átutalás közleményében feltüntetve a 'bef. arany ig. szolg. díj' megjegyzést, adószámát, és az eljárás kódját (engedélyezés: SZTFH-701, módosítás: SZTFH-702). Hiánypótlás esetén a befizetést 8 napon belül kell teljesíteni, a hiánypótlási felhívás iktatószámának feltüntetésével.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.