A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 17. szám: 2 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet
A rendelet az éttermi versenyképességi intézkedések hatályát a cukrászdákra is kiterjeszti, és a 2026-ban induló adóévtől a felszolgálási díjat kiveszi a kisvállalati adó alapjából.
Részletes magyarázat
A módosítás a cukrászdákat is bevonja az éttermi adókedvezmények hatálya alá, így ők is élhetnek a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó eltérő szabályokkal. A rendelet új szakasza rögzíti, hogy a felszolgálási díj a kisvállalati adó szempontjából nem számít személyi jellegű kifizetésnek. Ezt a rendelkezést először a 2025. december 31-e után kezdődő adóévben kell alkalmazni, ami a gyakorlatban a 2026-os üzleti évtől mentesíti a felszolgálási díjat a KIVA alól. A jogszabály a kihirdetését követő napon, 2026. február 14-én lép hatályba.
- Hatálybalépés:
A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet
A rendelet a cukrászdák számára is lehetővé teszi, hogy a felszolgálási díj alapjának legfeljebb 20 százalékát akkor is felszolgálási díjnak tekinthessék, ha az nincs külön feltüntetve, és e szabályt a 2026. február 1-jétől keletkezett díjalapokra már alkalmazni kell.
Részletes magyarázat
A módosítás a cukrászdákat is felveszi a felszolgálási díj rugalmas kezelésére jogosultak körébe, így ezek a vállalkozások is élhetnek azzal, hogy az alap 20 százalékát felszolgálási díjként kezeljék akkor is, ha azt nem tüntették fel. A rendelet kiegészül egy új paragrafussal, amely szerint a változtatást első alkalommal a 2026. február 1-jétől keletkező felszolgálási díjalapokra kell alkalmazni. A jogszabály a kihirdetését követő napon, 2026. február 14-én lép hatályba, tehát a visszamenőleges hatályú szabályozás a hatálybalépéstől már érvényesíthető.
Magyar Közlöny 16. szám: 31 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet és a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet, 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet
Az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árcsökkentési intézkedések hatálya 2026. május 31-ig meghosszabbodik.
Részletes magyarázat
A rendelet az élelmiszerárak és a drogériai termékek árának csökkentését célzó korábbi kormányrendeletek hatályát hosszabbítja meg. A módosítás kifejezetten a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 9. §-ában és a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet 7. §-ában szereplő határidőt változtatja meg. Ennek értelmében a korábbi határidő, február 28-a helyébe az új határidő, május 31. lép. A cél a magyar családok védelme és az élelmiszer-infláció további csökkentése.
Magyar Közlöny 12. szám: 15 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről
Az éttermi vendéglátás formájában adott reprezentációs juttatás éves összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig adómentessé válik, 2 százalékra csökken a turizmusfejlesztési hozzájárulás, továbbá a pálinka adott feltételekkel történő juttatása is adómentes.
Részletes magyarázat
A rendelet célja, hogy a vendéglátóipar versenyképességét javítsa. Az intézkedés értelmében az étteremben nyújtott reprezentációs vendéglátás (étel, ital) után a juttató mentesül a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forint értékhatárig. Az adómentesség érvényesítéséhez – ha az értékhatárt meghaladja – negyedévente adóelőleg-fizetési kötelezettség keletkezik. Ezen túlmenően a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2 százalékra mérséklődik az éttermi vendéglátási szolgáltatások után. A szabályozás továbbá adómentességet biztosít a pálinkazárjeggyel ellátott, adóraktárból közvetlenül vásárolt pálinka reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás, üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék keretében történő juttatására, feltéve, hogy a juttató nyilvántartást vezet a beszerzés forrásáról és a felhasználás módjáról. A rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel került kiadásra, és 2026. február 1-jén lép hatályba, első alkalommal a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazandó.
Teendő: A pálinka juttatása esetén a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie a beszerzés forrásáról és a felhasználás módjáról, továbbá az éttermi reprezentációs juttatás 100 millió forint feletti része után negyedévente adóelőleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról
A rendelet meghatározza az elektronikus hírközlési építmények építési, bontási és nyilvántartásba vételi eljárásainak szabályait, valamint a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítéséhez szükséges együttműködési kötelezettségeket.
Részletes magyarázat
A szabályozás célja az elektronikus hírközlési szolgáltatások zavartalan működésének biztosítása azáltal, hogy részletes eljárási rendet állapít meg az építésügyi hatósági engedélyezésre (építési, használatbavételi, fennmaradási, bontási engedély), valamint az egyes építési tevékenységek bejelentésére vonatkozóan. A rendelet tartalmazza a hírközlési e-napló vezetésének kötelezettségét az engedélyköteles tevékenységeknél, és meghatározza azokat az eseteket, amikor építési vagy bontási engedély nélkül, illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenység (pl. 6 méternél alacsonyabb antennatartók, előfizetői bekötések). Külön fejezet foglalkozik a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével, amelyhez az érintett szolgáltatóknak 14 napon belül bejelentést kell tenniük a Hatóságnál, és az érintett építmények tulajdonosaival együttműködési megállapodást kell kötniük. A rendelet az európai uniós szabályokkal összhangban került kialakításra, és számos részletes eljárási és műszaki követelményt rögzít.
Teendő: A kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítését követő 14 napon belül be kell jelenteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére nyilvántartásba vétel céljából.
Magyar Közlöny 2. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezéséért 200 000 Ft, az engedély módosításáért 100 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és a kérelmet csak a díj előzetes megfizetése után lehet benyújtani.
Részletes magyarázat
A rendelet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység engedélyezéséért 200 000 Ft, az engedély módosításáért 100 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. A díjat a kérelem benyújtása előtt kell átutalni vagy készpénzben befizetni az SZTFH megadott számlájára, a közleményben feltüntetve a „bef. arany ig. szolg. díj” szöveget, az adószámot és az eljárás kódját (SZTFH-701 vagy 702). Amennyiben a díj nem vagy hiányosan érkezik be, az SZTFH hiánypótlási felhívást küld, amelyre 8 napon belül kell pótolni a befizetést a felhívás iktatószámának megadásával. A kérelem visszavonása esetén a díj nem visszatéríthető; téves befizetés esetén a hatóság 15 napon belül intézkedik a visszautalásról. A rendelet a kihirdetését követő 31. napon, 2026. február 8-án lép hatályba.
Teendő: A kérelem benyújtása előtt fizesse meg az igazgatási szolgáltatási díjat a Hatóság 10032000-00362887-00000000 számú számlájára, az átutalás közleményében feltüntetve a 'bef. arany ig. szolg. díj' megjegyzést, adószámát, és az eljárás kódját (engedélyezés: SZTFH-701, módosítás: SZTFH-702). Hiánypótlás esetén a befizetést 8 napon belül kell teljesíteni, a hiánypótlási felhívás iktatószámának feltüntetésével.
Magyar Közlöny 5. szám: 25 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A tanárbéremeléshez szükséges egyes kormányrendeleti szabályokról
A tanárbéremelés érdekében a Kormány rendelete meghatározza a pedagógusok új illetménysávjait, a mesterképzésben szerzett szakképzettségért járó 2%-os, valamint a kiemelt tantárgyak oktatásáért járó 4%-os illetménynövelést, és a támogatások átadási szabályait, a szabályokat első alkalommal a 2024. januári illetményre kell alkalmazni.
Részletes magyarázat
A rendelet 2024. január 18-án került kihirdetésre. A pedagógusok havi illetménye a beosztásuk szerint új sávokba kerül: Pedagógus I. esetén 538 000 – 1 065 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 – 1 135 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 – 1 365 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 – 1 470 000 Ft. A mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezők 2%-kal magasabb illetményre jogosultak, a meghatározott tantárgyakat (matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz) oktatók 4%-os illetménynövelést kapnak. A szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozó pedagógusokra is kiterjed a szabályozás. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
- Hatálybalépés:
A tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről
A rendelet felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a pedagógusok illetményére, a munkáltatói utasítás formai követelményeire és a központi költségvetési támogatások szabályaira vonatkozóan eltérő szabályokat határozzon meg a tanárbéremelés érdekében.
Részletes magyarázat
A 4/2024. (I. 18.) Korm. rendelet az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet idején lehetőséget teremt a Kormánynak, hogy a Púétv.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat alkosson a pedagógus illetmények, a munkáltatói utasítások formai követelményei és a tanárbéremeléshez kapcsolódó költségvetési támogatások tekintetében. A rendelet maga nem állapít meg konkrét illetményeket vagy kötelezettségeket, csupán a veszélyhelyzeti jogalkotási hatáskört biztosítja. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 2. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről
2024. február 1-től a legalább 1 milliárd forintos árbevételű élelmiszer-kiskereskedőknek figyelmeztetést kell elhelyezniük azoknál a termékeknél, amelyeknél a kiszerelés mérete csökkent, és a gyártókat, importőröket tájékoztatási kötelezettség terheli a hatóság felé.
Részletes magyarázat
A rendelet az 1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételű, élelmiszer vegyes kiskereskedelmi főtevékenységű kereskedőkre vonatkozik. Ha egy termék kiszerelése a 2020. január 1. és 2023. július 1. között gyártott korábbi változathoz képest kisebb lett (például kisebb tömeg vagy térfogat), a kereskedőnek a forgalmazás kezdetétől 2 hónapig figyelmeztető tájékoztatást kell feltüntetnie; ez érvényes a 2023. július 1. és 2024. február 1. között forgalomba hozott termékekre is, ha azok még kaphatók. Nem kötelező a tájékoztatás, ha a kisebb kiszerelést a régi kiszerelés 6 hónapon belüli kivonása nélkül vezették be, és a régi méret továbbra is forgalomban marad. A gyártó, az első magyarországi forgalomba hozó és a nagykereskedő köteles a kereskedőt írásban értesíteni a kiszerelés csökkenéséről, és ezzel egyidejűleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak is bejelentést tenni. A szabályok megsértése termékenként 1 millió forint bírsággal sújtható, amelyet a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
Teendő: A kereskedő legkésőbb 2024. március 1-ig köteles a figyelmeztető tájékoztatást kihelyezni, ha a termék forgalmazása 2023. július 1. és 2024. február 29. között kezdődött. A gyártó, az első forgalomba hozó és a nagykereskedő 2024. február 16-ig köteles írásban tájékoztatni a kereskedőt a kiszerelés csökkenéséről.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.