Címke: ágazati szereplők

Ez a miniszteri rendelet határozza meg azoknak az európai uniós jogi aktusoknak a pontos listáját, amelyek a gyártók számára javíthatósági követelményeket írnak elő. A felsorolt termékkörök közé tartoznak a háztartási nagygépek, például a mosógépek, mosogatógépek, hűtők, szárítógépek, valamint elektronikai eszközök, mint az okostelefonok, táblagépek és kijelzők. A rendelet célja, hogy egyértelműen rögzítse, hogy a 114/2026. (VII. 23.) kormányrendeletben előírt gyártói javítási kötelezettség pontosan mely termékcsoportokra vonatkozik. A rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

A törvénymódosítás könnyített térségek kijelölésével és integrált engedélyezési eljárásokkal (pl. integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély) gyorsítja a szélerőművi beruházásokat. A felhasználók számára biztosítja, hogy rugalmas áras villamosenergia-vásárlási szerződést köthessenek, és aggregálási szerződést is köthetnek anélkül, hogy ehhez jelenlegi kereskedőjük jóváhagyására lenne szükség. A hálózati engedélyesek új mérési és adatszolgáltatási kötelezettségeket kapnak, míg a Hivatal elnöke 2026. augusztus 31-ig ármegállapítási módszertant ad ki. A bányászati törvényből kikerül a geotermikus energia koncessziós jogadomány intézménye, és megszűnik a Geotermikus Energia Bizottság, egyszerűsítve az engedélyezési rendszert. A törvény emellett az energiahatékonyságra vonatkozó uniós követelmények átültetését is szolgálja.

A 2/2026. (VI. 30.) ÉKFM rendelet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. mellékletét cseréli ki, így a nem lakossági felhasználók által fizetendő közműves ivóvízellátás alapdíjai (átfolyási átmérő szerint) és fogyasztással arányos díjai módosulnak. Az új díjtételek az átfolyási átmérő függvényében, például 13 mm-es bekötés esetén 910 Ft/hó alapdíj és 623 Ft/m³ fogyasztási díj, nagyobb átmérőknél arányosan magasabbak. A rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba. A módosítás az értékállóság megőrzését szolgálja.

A rendelet a hírközlési hálózati adatszolgáltatást négyséves ütemezésben szabályozza, és az adattartalmat az egységes hírközlési objektummodellhez igazítja; a szolgáltatók az adatokat az NMHH elektronikus ügyintézési felületén nyújtják be. Az adatszolgáltató a későbbi évekre előírt adatokat is előre teljesítheti, a hatóság területi ütemezésben is megállapodhat, a hatóság az adatszolgáltatási időszakokat 120 nappal korábban kihirdeti. A 2026. évi felügyeleti díj visszatérítést a módosítás előtti szabályok szerint igényelhetik a jogosultak, és a teljesítést követő nyolc napos határidő megszűnik. A rendelet hatályon kívül helyez néhány korábbi rendelkezést, és 2026. június 26-án lép hatályba.

A rendelet módosítja a KRESZ-t, és előírja, hogy a magyarországi célállomással nem rendelkező nehéz tehergépkocsik kizárólag a tranzitút-hálózaton közlekedhetnek. A jogsértésért a 410/2007. és a 156/2009. kormányrendelet alapján 400 000 forint közigazgatási bírság állapítható meg. Emellett frissülnek a közlekedési előéleti pontrendszer és a bírságolás mellékletei is. A rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

A rendelet a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel módosítja a magyarországi üzemanyagellátás védelméről szóló 50/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet és a biztonsági kőolajtermék-készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szóló 52/2026. (III. 9.) Korm. rendeletet. Az 1. § (4) bekezdése előírja, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség biztonsági kőolajtermék-készletéből felszabadított termékek átvételére nem jogosult üzemanyagtöltő állomás (kivéve az üzemi töltőállomást) köteles a védett áras termékekre ellátási szerződést kötni olyan nagykereskedővel, aki a felszabadított készlet átvételére jogosult. E kötelezettség vagy a 3. § (5) bekezdés szerinti egyéb kötelezettség megsértése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10 milliótól 150 millió forintig terjedő bírságot szab ki (9. § (5a)). A visszapótlást részletesen szabályozza: a Szövetségnek havonta legalább az előző havi védett áras értékesítés mennyiségét vissza kell pótolnia piaci áron, amelynek felső határa 2026. szeptember 30-ig a Platts jegyzés + 120 USD/tonna, 2026. október 1-jétől + 80 USD/tonna (motorbenzin és gázolaj esetén), a forintosítás a MNB tárgyhavi átlagos dollárárfolyamán történik. A legalább 1200 tonnát vásárló tagoknak a visszapótlásra 9 napon belül ajánlatot kell tenniük. Az exporttilalom megszegése esetén a bírság 100 milliótól 5 milliárd forintig terjed, de legalább a jogellenesen kivitt készlet piaci értékének háromszorosa; a bírságot 15 napon belül kell megfizetni, fellebbezés nincs. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, kivéve az 1. alcímet, amely a harmadik napon.

A rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba. Az útdíjszolgáltatási közreműködők közé az i-Cell Mobilsoft Zrt. mellé a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is belép. Hatályát veszti az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. ITM rendelet egyik mellékletének egy sora, és nem lép hatályba a 46/2025. ÉKM rendelet 2. §-a. A bevezető szöveg rögzíti, hogy az útdíjköteles elemi útszakaszok infrastruktúradíjának alapmértéke 2026. július 1-jét követően sem változik, marad a 2026. január 1-jei szint.

A rendelet célja, hogy a vendéglátóipar versenyképességét javítsa. Az intézkedés értelmében az étteremben nyújtott reprezentációs vendéglátás (étel, ital) után a juttató mentesül a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forint értékhatárig. Az adómentesség érvényesítéséhez – ha az értékhatárt meghaladja – negyedévente adóelőleg-fizetési kötelezettség keletkezik. Ezen túlmenően a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2 százalékra mérséklődik az éttermi vendéglátási szolgáltatások után. A szabályozás továbbá adómentességet biztosít a pálinkazárjeggyel ellátott, adóraktárból közvetlenül vásárolt pálinka reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás, üzleti ajándék vagy csekély értékű ajándék keretében történő juttatására, feltéve, hogy a juttató nyilvántartást vezet a beszerzés forrásáról és a felhasználás módjáról. A rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel került kiadásra, és 2026. február 1-jén lép hatályba, első alkalommal a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazandó.

A szabályozás célja az elektronikus hírközlési szolgáltatások zavartalan működésének biztosítása azáltal, hogy részletes eljárási rendet állapít meg az építésügyi hatósági engedélyezésre (építési, használatbavételi, fennmaradási, bontási engedély), valamint az egyes építési tevékenységek bejelentésére vonatkozóan. A rendelet tartalmazza a hírközlési e-napló vezetésének kötelezettségét az engedélyköteles tevékenységeknél, és meghatározza azokat az eseteket, amikor építési vagy bontási engedély nélkül, illetve bejelentés nélkül végezhető tevékenység (pl. 6 méternél alacsonyabb antennatartók, előfizetői bekötések). Külön fejezet foglalkozik a kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével, amelyhez az érintett szolgáltatóknak 14 napon belül bejelentést kell tenniük a Hatóságnál, és az érintett építmények tulajdonosaival együttműködési megállapodást kell kötniük. A rendelet az európai uniós szabályokkal összhangban került kialakításra, és számos részletes eljárási és műszaki követelményt rögzít.