A legfontosabb jogszabályváltozások röviden
A 119. számot is áttekintettük; nem találtunk bennük kiemelt változást.
A Magyar Közlöny KKV-kat, könyvelőket és döntéshozókat érintő változásai közérthetően.
AI-generált összefoglaló
Nem sikerült betölteni a kivonatokat
Kérjük, próbáld újra később.
Nincs megjeleníthető kivonat
Ehhez a nézethez még nem tartozik feldolgozott Magyar Közlöny.
Magyar Közlöny 118. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Széchenyi Kártya Programmal összefüggésben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívása érdekében szükséges intézkedésekről
A likvid típusú hiteltermékek kamata 2026. augusztus 27-től a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, és a kötelező kezességvállalás előírása megszűnik, ami a kis- és középvállalkozások hitellehetőségeit érinti.
Részletes magyarázat
A rendelet célja, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében biztosítsa a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívását. A program a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutását, versenyképességét és likviditását támogatja. Ennek érdekében a rendelet három konkrét hitelterméket (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, Széchenyi Likviditási Hitel MAX+) likvid típusúként definiál, és ezek esetében a kamattámogatással csökkentett ügyleti kamat a 3 havi BUBOR-ra emelkedik, valamint tilos kötelező garantőrintézményi készfizető kezességvállalást előírni. A KAVOSZ Zrt. a miniszter jóváhagyásával közzéteszi az új Üzletszabályzatot. A változások a rendelet kihirdetését követő napon, 2026. augusztus 27-én lépnek hatályba.
Magyar Közlöny 117. szám: 8 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat 2026. augusztus 26-tól 5,50%.
Részletes magyarázat
A rendelet értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 5,50%-ra módosul. Az új kamat 2026. augusztus 26-án lép hatályba. Egyidejűleg a korábbi, 26/2026. (VII. 21.) MNB rendelet hatályát veszti. A jegybanki alapkamat változása közvetve befolyásolhatja a banki hitel- és betéti kamatokat.
Magyar Közlöny 112. szám: 20 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2007. évi CXXVII. törvény
A törvény a humán gyógyszerek kedvezményes áfakulcs alá tartozó körének bővítésével enyhíti a betegek gyógyszerköltség-terheit, különösen a szegényebb rétegek, idősek és krónikus betegek számára.
Részletes magyarázat
A törvény indokolása szerint a módosítás célja a szegényebb társadalmi rétegek, az idősek és a krónikus betegek gyógyszerköltségeinek csökkentése. Ennek érdekében az Áfa törvény 3. számú mellékletének I. része módosul: az 1. sorba foglalt felsorolás szélesebb körben határozza meg a kedvezményes adómérték alá tartozó humán gyógyszereket, immár magában foglalva a forgalomba hozatalra engedélyezett készítményeket és a nem kereskedelmi forgalomban importált gyógyszereket is – a 3/B. számú melléklet 2. sora alá eső termékek kivételével. A törvény ezen felül hatályon kívül helyezi a 3. számú melléklet I. részének 4. és 6. sorát, ami tovább bővítheti a kedvezményes áfakulcs alá eső termékek körét. Az új szabályokat 2026. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én fogadta el.
Magyar Közlöny 110. szám: 10 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet
A 2026. évi tavaszi fagy vagy 2026. június 15-éig bekövetkezett jégeső által károsult mezőgazdasági termelők kárenyhítési előleget igényelhetnek.
Részletes magyarázat
Az előlegre azok a termelők jogosultak, akik 2026. évi kárenyhítési hozzájárulásukat határidőben és maradéktalanul megfizették, károsodott szőlő- és gyümölcsterületük legalább a fele a bejelentett területnek, és a káresemény által okozott várható átlagos hozamcsökkenés eléri az 50%-ot. A kérelmet 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között elektronikusan kell benyújtani. Az agrárkár-enyhítési szerv legkésőbb 2026. október 15-ig dönt, és a döntés közlését követő 5 napon belül folyósítja az előleget. Az előleg mértéke károsodott terület után hektáronként 100 ezer forint, amely arányosan csökkenhet, ha a rendelkezésre álló forrás nem elegendő. A kárenyhítő juttatás végösszegéből a kifizetett előleget levonják.
Teendő: Előlegfizetési kérelmet 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között elektronikusan kell benyújtani az agrárkár-enyhítési szervhez.
Magyar Közlöny 102. szám: 9 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról
A törvény 2026. augusztus 31-i határidővel megszünteti a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadó-mentességét, szűkíti a társasági adókedvezményeket, egységesíti a kiskereskedelmi adó feltételeit, valamint megszünteti a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást, ezzel biztosítva a blokkolt uniós források lehívását.
Részletes magyarázat
A törvény 2026. augusztus 31-i határidővel megszünteti a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadó-mentességét, és a vagyonátadáskor eszközérték-növekményt kell megállapítani. A társasági adóból kikerülnek egyes adóalap-csökkentő tételek, megszűnik a növekedési adóhitel és a felsőoktatási intézményeknek nyújtott bizonyos kedvezmények. A kiskereskedelmi adó egyes kedvezményes szabályait 2026-ra már nem alkalmazzák, ezzel egységesebbé válik a verseny. A helyi adók közül kivezetik a települési adó intézményét, és építményadó alóli mentességet kapnak a 2022. február 24. után Ukrajnából érkezők. Emellett a szén-dioxid-kvóta adót visszamenőlegesen megszüntetik, a befizetett összeg visszakérhető.
Teendő: A szén-dioxid-kvóta adó visszatérítéséhez a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kérelmet kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.
- Hatálybalépés:
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról
A törvény a szélerőművi beruházások gyorsításával, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésével és az energetikai infrastruktúra fejlesztésével teljesíti a Helyreállítási Tervben vállalt energetikai reformokat.
Részletes magyarázat
A törvénymódosítás könnyített térségek kijelölésével és integrált engedélyezési eljárásokkal (pl. integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély) gyorsítja a szélerőművi beruházásokat. A felhasználók számára biztosítja, hogy rugalmas áras villamosenergia-vásárlási szerződést köthessenek, és aggregálási szerződést is köthetnek anélkül, hogy ehhez jelenlegi kereskedőjük jóváhagyására lenne szükség. A hálózati engedélyesek új mérési és adatszolgáltatási kötelezettségeket kapnak, míg a Hivatal elnöke 2026. augusztus 31-ig ármegállapítási módszertant ad ki. A bányászati törvényből kikerül a geotermikus energia koncessziós jogadomány intézménye, és megszűnik a Geotermikus Energia Bizottság, egyszerűsítve az engedélyezési rendszert. A törvény emellett az energiahatékonyságra vonatkozó uniós követelmények átültetését is szolgálja.
Teendő: A villamosenergia-kereskedők 2026. augusztus 31-től kötelesek a távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező felhasználók kérésére rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés ajánlását biztosítani.
- Hatálybalépés:
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
A rendelet 2026. szeptember 27-től előírja a vállalkozások számára, hogy a fogyasztók szerződéskötés előtti tájékoztatása során részletes információkat adjanak a termékek tartósságáról, javíthatóságáról és a szoftverfrissítések elérhetőségéről.
Részletes magyarázat
A rendelet új tájékoztatási kötelezettségeket vezet be a vállalkozások számára a fogyasztókkal kötött szerződésekre vonatkozóan. A vállalkozásnak ismertetnie kell a termék tartósságára vonatkozó kereskedelmi jótállás létét és időtartamát, a javíthatósági pontszámot vagy a pótalkatrészek elérhetőségét, valamint a szoftverfrissítések biztosításának időtartamát. A tájékoztatást harmonizált értesítés és harmonizált címke formájában, jól látható módon kell megtenni, a vevőt egyúttal emlékeztetve a megfelelőség szavatolásából eredő előnyökre is. A szabályozás a zöld átállás elősegítését célozza azáltal, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A rendelkezések zöme 2026. szeptember 27-én lép hatályba.
Teendő: A vállalkozások 2026. szeptember 27-től kötelesek a szerződéskötést megelőzően tájékoztatni a fogyasztókat a termékek tartósságáról, javíthatóságáról és a szoftverfrissítések időtartamáról, amennyiben a gyártó ezeket az információkat rendelkezésükre bocsátja.
Magyar Közlöny 97. szám: 12 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A rendelet az áruk javításának ösztönzése érdekében a gyártók számára javítási kötelezettséget ír elő, javítás esetén 12 hónappal meghosszabbítja a kellékszavatosság elévülési idejét, és bevezeti az önkéntes európai javítási adatlapot.
Részletes magyarázat
A rendelet a fogyasztók által vásárolt, nem hibás teljesítés körébe tartozó áruk javítását szabályozza. A javíthatósági követelményekkel érintett áruk esetén a gyártó köteles a fogyasztó kérésére díjmentesen vagy észszerű díj ellenében elvégezni a javítást, miközben nem akadályozhatja a független javítók munkáját sem. Kellékszavatossági igény esetén a kijavítás választása esetén a kétéves elévülési idő egyszer 12 hónappal meghosszabbodik, 2026. július 31. után kötött szerződésekre alkalmazva. A rendelet emellett lehetővé teszi az önkéntes európai javítási adatlap használatát, és előkészíti a nemzeti kapcsolattartó pontot az uniós online javítási platformhoz. A fő rendelkezések 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba, míg az online platformmal kapcsolatos szakaszok 2027. július 31-től hatályosak.
Magyar Közlöny 95. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. július 22-től 5,75%.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács döntése alapján a jegybanki alapkamat mértékét 5,75%-ban állapította meg. A rendelet 2026. július 22-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a korábbi, 17/2026. (VI. 23.) MNB rendelet hatályát veszti.
Magyar Közlöny 91. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 2025. évi LIV. törvény
A módosítás a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó sávos kulcsait emeli (hordónként 2–5 dollár között 50%, 5 dollár felett 95%), az adót 2027-re is kiterjeszti, és megszünteti a számítási alapból a hordónkénti 5 dolláros levonási lehetőséget.
Részletes magyarázat
A törvény az Extraprofit adó törvény (2025. évi LIV. törvény) 2. §-át módosítja. A világpiaci árkülönbözet pozitív értéke után a különadó új sávos kulcsok szerint fizetendő: a hordónkénti 2 és 5 amerikai dollár közötti részre 50%, az 5 dollár feletti részre 95%. Az adókötelezettség 2027-ben is fennáll, míg korábban csak 2025-re és 2026-ra írták elő. A módosítás eltörli azt a szabályt, amely a különadó alapját hordónként 5 dollárral csökkentette, így a teljes árkülönbözet adóköteles. Az új rendelkezéseket először a 2026. augusztus havi kötelezettség teljesítésekor kell alkalmazni.
Magyar Közlöny 90. szám: 18 tételből 3 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A mezőgazdasági termelőket érintő aszály által okozott gazdasági veszteségek ellentételezéséről
A 2025. évi aszály miatt legalább 30%-os hozamcsökkenést elszenvedett kukoricatermelők 2026. július 22. és augusztus 5. között igényelhetnek vissza nem térítendő válságtámogatást.
Részletes magyarázat
A rendelet a 2025-ös aszály okozta kukoricatermés-kiesés kompenzálására 10,8 millió eurós keretből, uniós válságalapból nyújt vissza nem térítendő támogatást. Jogosultak azok a termelők, akiknél az agrárkár-megállapító szerv 30% feletti hozamcsökkenést igazolt, és akik 2026-ban alapszintű-jövedelemtámogatást igényeltek, továbbá nem állnak felszámolás alatt. A támogatási kérelmet (amely egyben kifizetési kérelem) elektronikusan kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a megadott időszakban. A hektáronkénti összeg a keret és a jogosult területek arányában kerül megállapításra, a kifizetés legkésőbb 2026. szeptember 30-ig történik. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Teendő: 2026. július 22. és augusztus 5. között nyújtsa be a támogatási és kifizetési kérelmet a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program finanszírozásának biztosításáról
A Kormány lezárja a program új pályázatainak befogadását, de lehetővé teszi a már benyújtott, folyamatban lévő támogatási igények kifizetését, legkésőbb 2026. szeptember 30-ig benyújtott elszámolások mellett.
Részletes magyarázat
A határozat értelmében a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program 1. ütemében már beadott elszámolásokat ki kell fizetni, továbbá 2026. szeptember 30-ig benyújthatók újabb elszámolások, amelyek szintén kifizetésre kerülnek. A program 2. ütemével kapcsolatban azonban nem vállalható új kötelezettség, és új pályázatok sem fogadhatók be. A határozat felhatalmazza a tudományos és technológiai minisztert, hogy legfeljebb 7,3 milliárd forint kötelezettségvállalást tegyen, a pénzügyminisztert pedig a szükséges forrás biztosítására utasítja. Emellett a Kormány elrendeli egy hatékonyabb, 2027–2029-re szóló új támogatási program előkészítését.
Teendő: A program 1. ütemében támogatásban részesülők 2026. szeptember 30-ig nyújtsák be elszámolásukat a kifizetés érdekében.
A társasági adó rendszerének felülvizsgálatáról
A Kormány utasította a pénzügyminisztert, hogy 2026. szeptember 30-ig vizsgálja felül a társasági adó szabályozásának hatékonyságát és mértékét, a versenyképesség megőrzése mellett.
Részletes magyarázat
A határozat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében tett vállaláshoz kapcsolódik. A felülvizsgálat a nagyvállalatokat érintő társaságiadó-rendszerre irányul, célja a bevétel növelése, ugyanakkor a társasági adó versenyképességének fenntartása. A határozat konkrét adómódosítást nem vezet be, csupán előkészítő lépés; a pénzügyminiszternek a vizsgálat eredményét a megadott határidőre kell elkészítenie.
Magyar Közlöny 88. szám: 10 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet
A képzettség hiányát a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejelenteni, a gazdaságátadáskor a jogutódlást a kifizető ügynökség hivatalból állapítja meg, és bővül a technikai segítségnyújtás kedvezményezetti köre.
Részletes magyarázat
Ha a képzettség nem szerepel a nyilvántartásban, azt a kedvezményezettnek vagy a képzettséggel rendelkező személynek legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejelentenie. Az agrárgazdaságok átadása esetén a jogutódlás tényét a Nemzeti Kifizető Ügynökség hivatalból állapítja meg, és szükség esetén felhívja a gazdaságátvevőt a nyilvántartásba vételre. A technikai segítségnyújtás kedvezményezettjei közé tartozik a Nemzeti Irányító Hatóság, a Nemzeti KAP-hálózat, a Nemzeti Kifizető Ügynökség, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Központ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. és a vármegyei kormányhivatalok. A kedvezményezett köteles megvalósítani minden olyan tevékenységet, amelyet a felhívás kötelezően megvalósítandóként, de önállóan nem támogathatóként jelöl meg. A módosítás több pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Teendő: Ha a képzettség nem szerepel a nyilvántartásban, azt legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig be kell jelenteni.
- Hatálybalépés:
Az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékéről
Az építőipari rezsióradíj áfa nélküli legkisebb ajánlott mértéke 7830 forint/óra.
Részletes magyarázat
Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján a rendelet meghatározza az építőipari rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértékét, amely 7830 Ft/óra. A melléklet részletesen tartalmazza az egyes költségnemek értékeit, például az alapbért, pótlékokat, járulékokat és egyéb költségeket. A korábbi, 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet hatályát veszti. A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Magyar Közlöny 82. szám: 11 tételből 2 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelők tekintetében lefolytatott egyes hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról
Az MNB rendelet meghatározza a pénzügyi intézmények és bizalmi vagyonkezelők egyes hatósági eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjfizetés részletes szabályait.
Részletes magyarázat
A rendelet a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőire (bankok, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások, tőzsde, központi szerződő fél, befektetési alapkezelők, kriptoeszköz-szolgáltatók stb.) és a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan határoz meg igazgatási szolgáltatási díjakat az MNB előtt folyó engedélyezési, nyilvántartásba vételi és más eljárásokért. A díjak összege eljárástípusonként eltérő, például banki alapítási engedély esetén 2 700 000 forint, befektetési alapkezelői engedélyért 2 700 000 forint, bizalmi vagyonkezelői engedélyért 1 400 000 forint. A jogszabály egyes esetekben díjkedvezményt vagy mentességet is biztosít (pl. jogszabályváltozás miatti szabályzatmódosítás ingyenes, fenntarthatósági termékeknél 25-50% kedvezmény). A rendelet 2026. augusztus 1-jén lép hatályba, és a korábbi szabályozást felváltja.
Teendő: Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításával egyidejűleg az MNB 19017004-01673000-30900007 számú számlájára kell átutalni, és a befizetési igazolást a kérelem mellékleteként be kell nyújtani.
- Hatálybalépés:
A nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet módosításáról
Módosított jogszabály: 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet
A rendelet módosítja a nem lakossági víziközmű-szolgáltatási díjakat, új alap- és fogyasztással arányos díjakat állapít meg az értékállóság megőrzése érdekében.
Részletes magyarázat
A 2/2026. (VI. 30.) ÉKFM rendelet a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet 1. mellékletét cseréli ki, így a nem lakossági felhasználók által fizetendő közműves ivóvízellátás alapdíjai (átfolyási átmérő szerint) és fogyasztással arányos díjai módosulnak. Az új díjtételek az átfolyási átmérő függvényében, például 13 mm-es bekötés esetén 910 Ft/hó alapdíj és 623 Ft/m³ fogyasztási díj, nagyobb átmérőknél arányosan magasabbak. A rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba. A módosítás az értékállóság megőrzését szolgálja.
Magyar Közlöny 80. szám: 27 tételből 2 kiemelt.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosításáról
Módosított jogszabály: 1990. évi LXXXVII. törvény, 2013. évi XXIII. törvény
A törvény felhatalmazza a kereskedelempolitikáért felelős minisztert, hogy a piaci viszonyok indokolatlanná válása esetén rendeletben ismét hatósági üzemanyagárat állapítson meg, és szigorú szankciókat vezet be a szabályok megsértőivel szemben.
Részletes magyarázat
A módosítás megszünteti a korábbi hatósági üzemanyagár-rendszert, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kereskedelemért felelős miniszter rendeletben újra meghatározhassa a motorbenzin és a dízelgázolaj nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát, ha a piaci viszonyok ezt indokolttá teszik. Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a hatósági árakra vonatkozó szabályok betartását, és jogsértés esetén 100 ezer forinttól 150 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre is eltilthatja az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetését. A biztonsági kőolajkészletek felszabadításához kapcsolódóan is bírságolási jogkört kap az adóhatóság, de ellátásbiztonsági okból a bírság kiszabásától eltekinthet. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, kivéve az ellenőrzési és bírságolási szabályokat, amelyek a 16. napon válnak hatályossá.
Teendő: A hatósági üzemanyagárra vonatkozó szabályok megsértése esetén kiszabott bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője köteles 24 órán belül bejelenteni a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, ha a tevékenysége folytatásától ideiglenesen eltiltották.
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról
A törvény főszabályként a választási kampányidőszakokon és a népszavazásokon kívülre korlátozza a politikai reklámok, hirdetések és plakátok közzétételét, szigorú tartalmi tilalmakat vezet be a gyűlöletkeltő és a kiskorúakra káros tartalmak ellen, valamint új határidőket szab a közterületi reklámeszközök átalakítására és eltávolítására.
Részletes magyarázat
A jogszabály tiltja az emberi méltóságot sértő, gyűlöletkeltő vagy a kiskorúak fejlődését veszélyeztető politikai plakátok, reklámok és hirdetések közzétételét. Politikai reklám és hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben jelenhet meg, a médiaszolgáltató ezen kívül nem teheti közzé. A médiaszolgáltató a Médiatanácstól hatósági határozatot kérhet arról, hogy egy közlemény tiltott politikai reklámnak minősül-e. A közterületi reklámeszközökre vonatkozó szabályok szigorodnak: a nem megfelelő eszközöket 2026. december 31-ig el kell távolítani, az átalakítással szabályossá tehető eszközök tulajdonosainak ugyaneddig kell a településképi bejelentési eljárást kezdeményezniük. A reklámeszközök elhelyezésének településképi bejelentése 5 évre érvényes. A törvény egyes részei 2026. október 1-jén lépnek hatályba, más rendelkezései a kihirdetés másnapjától.
Teendő: A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő reklámeszközök tulajdonosainak 2026. december 31-ig el kell távolítaniuk az érintett eszközöket. Az átalakítással megfelelővé tehető reklámeszközök esetében 2026. december 31-ig kezdeményezni kell a településképi bejelentési eljárást.
Magyar Közlöny 76. szám: 4 tételből 1 kiemelt.
- Hatálybalépés:
A jegybanki alapkamat mértékéről
A jegybanki alapkamat mértéke 2026. június 24-től 6,00%-ra változik.
Részletes magyarázat
A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozta meg a jegybanki alapkamat új mértékét. Ennek alapján az alapkamat 6,00%-ra változik. Az új kamatláb a rendelet hatálybalépésének napjától, 2026. június 24-től alkalmazandó. Ezzel egyidejűleg a korábbi, az alapkamatot szabályozó 2/2026. (II. 24.) MNB rendelet hatályát veszti.
Mi a Magyar Közlöny?
A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amelyben kihirdetik a jogszabályokat, és közzéteszik az állami szervek legfontosabb döntéseit. Hiteles, elektronikus kiadásának szabályait a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet határozza meg.
A kzf.hu célja
A Magyar Közlöny hivatalos, de gyakran nehezen áttekinthető tartalmából kiemeljük és közérthetően összefoglaljuk a KKV-kat, könyvelőket, munkáltatókat és döntéshozókat érintő legfontosabb változásokat — hogy néhány perc alatt átlásd, mi változott, és mire érdemes figyelned.